|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (11. rész)
|
Az ebédszünet után új levezető elnök kezdett munkába: Vörös Vince, az Országgyűlés alelnöke első ízben foglalt helyet az elnöki pulpituson. Bejelentette: az ülésszak a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról előterjesztett tövényjavaslat megvitatásával folytatódik. E törvényjavaslathoz módosító inditványt nyújtott be Kósáné dr. Kovács Magda (MSZP), valamint dr. Mészáros István (SZDSZ).
A napirend előadója - az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság nevében - dr. Kónyáné dr. Kutrucz Katalin előljáróban utalt arra: a jogi bizottság inditványa a törvény azon szakaszainak hatályvesztését célozza, amelyek előírják, hogy az állampolgárok széles körét érintő törvényjavaslatok tárgyalása előtt az inditványokat társadalmi vitára kell bocsátani. A bizottság tudatában van annak - mondta -, hogy az alkotmány tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint az ország népe a népszuverenítást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja, tehát a demokrácia gyakorlásának közvetlen módozatait is meg kell teremteni. A jogalkotásról szóló törvény egyik szakaszának megfelelően az állampolgárok részben közvetlenül, részben különböző képviseleti szerveik útján közreműködnek az életviszonyaikat érintő jogszabályok előkészítésében és megalkotásában. A képviselőnő hangsúlyozta, hogy ezek a szabályok továbbra is változatlanul érvényben lennének. A hatályon kívül helyezendő szabály értelmezése azt jelenti, hogy nem kell kötelező társadalmi vitát tartani valamennyi törvény meghozatala előtt. Ha viszont a szabályt nem törölik el, várhatóan formális vitákra kerülne sor, amelyekhez az érdekeltek érdemi módon nem tudnának hozzászólni. Javasolta: töröljék el a vonatkozó törvényszakaszokat, azzal, hogy ha szükséges, akkor meghatározott kérdésekben tartsanak társadalmi vitát.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a népszavazásról szóló törvény a jogalkotásról szóló törvény után már kiérleltebb helyzetben született. Lehetőséget ad arra, hogy bizonyos, fontosnak ítélt törvényeket népszavazással erősítsenek meg. Hangsúlyozta, hogy nem a nép közvetlen részvételének a lehetetlenné tételéről vagy kizárásáról van szó, hanem arról: nem lenne kívánatos, ha a törvényalkotás formálisan vagy a szabályok felrúgásával történne.
Módosító javaslat érkezett a bizottsághoz az MSZP-től, Kósáné dr. Kovács Magda előterjesztésében. Az inditvány leszögezi: az Országgyűléshez előterjesztett törvénytervezettel kapcsolatban a társadalmi szervezetek és érdekképviseleti szervek jogosultak véleményüket kifejteni az illetékes országgyűlési bizottság előtt. (folyt. köv.)
1990. május 9., szerda 17:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|