 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - plenáris ülés (1. rész)
|
1990. május 9., szerda - Szerda délelőtt 10 óra után néhány
perccel megkezdte érdemi munkáját az egyhete alakult új parlament.
Szűrös Mátyás a Ház alelnöke először arról tájékoztatott, hogy
az Országgyűlés küldöttsége részt vesz az Európa Tanács Parlamenti
Közgyűlésének tavaszi ülésszakán. Majd bejelentette, hogy a
Legfelsőbb Bíróság jogerős végzése szerint Budapest 11. számú
választókerületének képviselője Haraszti Miklós (SZDSZ), s így az
SZDSZ Nógrád megyei listáján Bilecz Endre szerzett mandátumot. A
képviselők megbízó levelük átvétele, mandátumuk igazolása után
bekapcsolódnak a törvényhozás munkájába.
Ezután az ülésszak tárgysorozatának megállapításával
összefüggésben Szűrös Mátyás ismertette, hogy az alkotmányügyi,
törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság benyújtotta a Magyar
Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslatot, a
Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló
törvényjavaslatot, valamint a jogalkotásról szóló 1987. évi XI.
törvény módosításáról szóló javaslatot, azok sűrgősségi tárgyalását
kérve. A képviselők döntő többsége egyetértett azzal, hogy e
törvényjavaslatokat sűrgősségi alapon még ezen az ülésen tárgyalják
meg. Szűrös Mátyás bejelentette továbbá, hogy Király Zoltán (MDF)
interpellációt nyújtott be a honvédelmi és a kereskedelmi
miniszterekhez a közvéleményt foglalkoztató magyar fegyvereladási és
kereskedelmi akciókról.
Még a tárgysorozat elfogadása előtt kértek soron kívül szót
Vásárhelyi Miklós, Tamás Gáspár Miklós és Fodor Tamás SZDSZ-es
képviselők, akik arról számoltak be, hogy parlamenti csoportjuk
három határozati javaslatot is benyújtott az Országgyűlés megbízott
elnökéhez, kérve azok sűrgősségi tárgyalását. Vásárhelyi Miklós
ismertette azt a határozati javaslatot, amelyben indítványozzák: az
Országgyűlés kérje fel a Magyar Köztársaság kormányát, hogy az a
magyar forradalmi kormány 1956. november 1-jén hozott rendelkezése
alapján - amelyben Magyarország a Varsói Szerződésbeli tagságát
azonnali hatállyal felmondta, de amelynek megvalósítását a későbbi
események meghiúsították - jelentse ki azt a szándékát, miszerint
Magyarországnak a Varsói Szerződésben való részvételét fel kívánja
mondani. A javaslat felkérné a kormányt továbbá arra, hogy kezdjen
tárgyalásokat a Varsói Szerződés tagállamaival az 1956. november
1-jei helyzet visszaállításáról, s a Szovjetunióval való kívánatos
egyetértés érdekében arról, hogy hazánk ne legyen tagja a VSZ-nek.
(folyt. köv.)
1990. május 9., szerda 11:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (2. rész)
|
A szabad demokraták azt javasolják: addig is, amíg az Országgyűlés
felkéri a kormányt, hogy ilyen értelemben járjon el, hazánk
szüneteltesse részvételét a VSZ katonai szervezetében. Kérik
továbbá, hogy VSZ keretében létrejött barátsági és kölcsönös
segítségnyújtási szerződés tagállamaival vizsgálja felül mindazokat
a kérdéseket, amelyek katonai beavatkozásra adhatnak alkalmat és
sértik országunk szuverenitását. Egyben törekedni kell arra, hogy a
kétoldalú barátsági szerződésekbe megfelelő kisebbségvédelmi
rendelkezések kerüljenek. A határozati javaslat kimondaná azt is,
hogy Magyarország nem kíván semmiféle tömbhöz tartozni, hazánk
területét nem bocsátjuk senkinek rendelkezésére egy harmadik ország
elleni támadás vagy fenyegetés céljára. Ugyanakkor rögzíteni
kívánatos azt is, hogy Magyarország mindent megtesz az össz-európai
biztonsági rendszer létrehozása érdekében, és ezen erőfeszítéseit
egyezteti a VSZ tagállamaival.
Tamás Gáspár Miklós a szabad demokraták másik határozati
javaslatát ismertette, amely tartalmazza: a magyar Országgyűlés
tekintettel arra, hogy aggasztónak ítéli a szomszédos országokban
élő magyar nemzeti kisebbségek helyzetét, érzékeli a hazai és a
nemzetközi közvélemény nyugtalanságát a Kelet-Közép-Európában
fellobbant nacionalista indulatok miatt, felelősséget érez a fiatal
kelet-közép-európai demokráciák sorsáért, az európai egyensúlyért és
biztonságért, felhívással fordul a kormányhoz. A javaslat szerint a
kormány kezdjen tárgyalásokat azoknak a hazánkkal határos államoknak
a kormányaival, ahol magyarok élnek, a célból, hogy azokkal
kölcsönös kisebbségvédelmi egyezményeket kössünk. A javaslat egyebek
között kimondaná: Magyarország sérthetetlennek tekinti hazánk
határait és szuverenitását. Éppen a status quo védelmében
elengedhetetlennek tekinti a térségben élő nemzeti kisebbségek
egyéni és kollektív jogainak intézményes és szerződéses
biztosítását. Magyarország kész megadni mindazon jogokat a honi
kisebbségeknek, amelyeket a határainkon túlra került magyarok
számára igényel.
Fodor Tamás az SZDSZ parlamenti csoportjának harmadik
javaslatáról szólva kiemelte: szükségesnek ítélik vizsgáló bizottság
kiküldését az Axel Springer-Budapest Kft. ügyében, amely megszerezte
több hazai napi- és hetilap kiadási jogát. Ez az akció a
képviselőcsoport szerint súlyosan sérti a nemzet anyagi érdekeit, s
az ügyletek mögött az MSZP tevékenységét vélik felfedezni - amit,
mint mondta, tanúk és dokumentumok is bizonyítanak. Szerintük az
MSZP így kívánja meghiúsítani a népszavazás döntését
vagyonelszámoltatásáról. (folyt. köv.)
1990. május 9., szerda 12:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás az mtib2004 sz. hírre
|
A mai mtib2004 sz. Országgyűlés - plenáris ülés (1. rész) című
hírünk 4. bek. 7-8. sorában a szöveg helyesen:
....1956. november 1-jei nyilatkozata alapján - ....
--------------------
(MTI)
1990. május 9., szerda 12:35
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (3. rész)
|
A határozati javaslatokat Szűrös Mátyás kiadta megvitatásra az
illetékes bizottságoknak. E kérdéseket az Országgyűlés következő
ülésén tűzik napirendre, mivel az előterjesztők nem kérték, hogy már
most döntsenek azokról.
Ezután határoztak a képviselők a jelenlegi ülésszak
tárgysorozatáról. A 345 igenlő szavazattal, ellenszavazat nélkül, 10
tartózkodás mellett elfogadott napirend:
- a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló
törvényjavaslat;
- a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló
törvényjavaslat;
- a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról
szóló törvényjavaslat megtárgyalása;
- interpelláció.
Szűrös Mátyás ezt követően emlékeztetett arra, hogy az
Országgyűlés alakuló ülésén két képviselő javaslatot tett. Nagy
Ferenc (FKgP) indítványozta: a magyar állampolgárságtól megfosztó
határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló törvény aszerint
módosuljon, hogy az vonatkozzék a már elhunyt honfitársakra is.
dr. Mezey Károly (MDF) azt javasolta: tiltsák meg a dohányzók és
nemdohányzók által közösen használt bizottsági üléstermekben a
dohányzást. Az alelnök tájékoztatta az Országgyűlést, hogy mindkét
indítványt megkapták az illetékes bizottságok.
A Parlament munkája ezután a Magyar Köztársaság Alkotmányának
módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalásával folytatódott.
(folyt.köv.)
1990. május 9., szerda 12:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (4. rész)
|
A törvényjavaslathoz az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és
igazságügyi bizottság nevében dr. Kónya Imréné dr. Kutrucz Katalin
------------------------------------
(MDF) fűzött szóbeli kiegészítést. Mint mondotta, a jelenlegi
alkotmánymódosítás egy csomagterv része; célja a parlamentáris
demokrácia jogi alapfeltételeinek megteremtése. A most
előterjesztett módosítás kizárólag az alaptörvénynek a kormány
megalakítására vonatkozó részét érinti, amely azért szükséges, hogy
az új kormány már a parlamentáris demokrácia ,,játékszabályainak,,
megfelelően alakulhasson meg. A törvényjavaslat értelmében,
ellentétben a korábbi szabályozással, a parlament - a köztársasági
elnök javaslatára - csak a miniszterelnököt választja meg, s a
kormányfő maga dönti el, kikkel kíván együtt dolgozni, kiért tud
felelősséget vállalni. (Ezért a későbbiekben meg kell változtatni a
bizalmatlansági indítványra vonatkozó szabályokat.) Az előadó
kiemelte: a bizottság ülésén dr. Vastagh Pál (MSZP) indítványozta,
hogy a miniszterek személyére szóló kinevezési javaslat
előterjesztése előtt a jelölteket az Országgyűlés illetékes állandó
bizottsága hallgassa meg és véleményezze. E javaslatot az
alkotmányügyi bizottság elvetette, mivel ezt nem szükséges az
alkotmányban szabályozni. A házszabály egyébként jelenleg tartalmaz
ilyen előírásokat.
A törvényjavaslat szerint az Országgyűlés egyszerre határoz a
miniszterelnök megválasztásáról és a kormány programjának - amely
azonban nem jelent részletes elképzeléseket - elfogadásáról. (dr.
Vastagh Pál másik indíványa, hogy ezzel együtt szavazzon a
törvényhozás a Magyar Köztársaság minisztériumairól is. E javaslatot
a bizottság elvetette, mivel ez megnehezítené a kormány
megalakulását.)
A képviselőnő szólt arról is, hogy a törvénytervezet - egyes
meghatározott feladatok ellátására - létrehozza a tárca nélküli
miniszter intézményét. A módosításhoz tartozik még, hogy a
minisztériumok felsorolásáról szóló külön törvény elfogadásához -
mivel azok létrehozása a kormányzati tevékenység része - a jövőben
nem szükséges kétharmados többség. (folyt. köv.)
1990. május 9., szerda 12:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (5. rész)
|
A törvénytervezet feletti általános vitában elsőként
dr. Hack Péter (SZDSZ) kért szót, aki a pártfrakció nevében
--------------
támogatta a javaslatot. Mint mondta, rendkívüli a téma, és
napirendre tűzésének ideje is, hiszen az ország alaptörvényének a
megváltoztatása az ország stabilitásának, alkotmányos kereteinek
meghatározása nem hétköznapi eset, amelyre alig egy héttel az új
Parlament létrejötte után nyílik mód. Dr. Hack Péter nem rejtette
véka alá: az SZDSZ-frakció is osztja azt az aggályt, miszerint talán
jobb lenne, ha a Parlament a munkáját nem alkotmánymódosítással
kezdené. Nem szabad azonban elfeledkezni arról a helyzetről, amelyben
jelenleg az ország van. Éppen ezért nem lehet várni e kérdésekkel
addig, amíg viták során, a nemzetközi szokásnak megfelelő
procedúrákon is keresztül mennek a javaslatok. Képviselőtársai
nevében javasolta az előterjesztés elfogadását, hangsúlyozva a
legfontosabb elem megváltoztatásának igényét: a hatályos
jogszabályokkal szemben a minisztereket a jövőben ne az Országgyűlés
válassza meg. Ez összhangban áll az európai alkotmányok szövegével.
Szükségesnek tartotta azt is, hogy a minisztereket a bizottságok
hallgassák meg, ezt azonban nem kell alkotmányban rögzíteni,
elegendő, ha erről a házszabály rendelkezik.
Dr. Vastagh Pál, az MSZP parlamenti csoportja nevében
---------------
hangsúlyozta: a szocialista frakció e kérdésben tulajdonképpen
megértő abban a tekintetben, hogy az ország helyzetében kormányzati
biztonságra és stabilitásra van szükség. Ugyanakkor az
előterjesztett javaslatok kapcsán rámutatott: ezek a látszólag
technikainak is minősített, és a kormány megalakulásához szükséges
eljárási szabályok jóval többet foglalnak magukban. A későbbiek
során meghatározhatják a hatalommegosztás egész szerkezetét, a
törvényhozói és végrehajtó hatalom viszonyát a Parlamenten belül. E
koncepció abból a megállapodásból fakad, amelyet az MDF és az SZDSZ
kötött egymással. Ilyen értelemben félő, hogy a hatalommegosztás
állami szerkezetére és irányaira vonatkozó, és a törvényhozás helyét
is meghatározó részfeladatok nem a Parlament döntési hatáskörébe
kerülnek, hanem egy megegyezés alapján kell döntenie a Tisztelt
Háznak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a javaslat olyan elemekre is
döntően hat majd, mint a kormány politikai felelőssége, a miniszteri
felelősség intézménye, a miniszterek, a köztársasági elnök
jogállása, közvetett módon pedig a köztársaságielnök-választás
mechanizmusa és formája. (folyt.köv.)
1990. május 9., szerda 12:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (6. rész)
|
E lépéssel a Parlament elindult egy olyan hatalommegosztási irány
kiépítése felé, amelynek teljes modelljéről - a vita jelen
szakaszában - a törvényhozásnak nem lehet képe. Az MSZP ezért
javasolja: e szerkezetben szükség van olyan garanciákra, amely a
törvényhozás súlyát a végrehajtó hatalommal szemben nem
aránytalanul, de fenntartja. A Szocialista Párt nem a stabil
kormányzás útjába kíván akadályokat gördíteni, szeretné azonban
biztosítottnak látni, hogy a Parlament szerepe és súlya - a
hatalommegosztás ilyen szerkezetében - továbbra is meghatározó
marad. Az MSZP álláspontja szerint csak a kormány programjának
ismeretében lehet egy kormányzati szerkezetet érdemben vitatni.
Anélkül, hogy ne ismernék a kormányfő céljait, az egyes
minisztériumok - mégha vázlatos - feladatkörét is, nagyon nehéz ma
állást foglalni abban: milyen minisztériumok működjenek - mondta
végezetül. (folyt.köv.)
1990. május 9., szerda 12:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (7. rész)
|
Dr. Szigethy István (SZDSZ) szövegmódosító javaslatot terjesztett
elő: az alkotmány módosításakor nem csak a minisztériumok
felsorolását, hanem a tárca nélküli miniszterek legnagyobb számát is
külön törvényben szükséges szabályozni. Véleménye szerint ugyanis
jelenleg a tárca nélküli miniszterek számát és ilyen státusz
létesítésének időpontját semmiféle jogszabály nem korlátozza.
Rendkívül fontosnak tartotta, hogy ezt a joghézagot a Parlament még
a koalíciós tárgyalások befejezése előtt szabályozza.
Dr. Torgyán József (FKgP) pártja képviselőcsoportjának nevében az
alkotmány módosításával egyetértett, mert megítélésük szerint ez a
módosítás szolgálja a törvényhozó és a végrehajtó hatalom
szétválasztását. Igaz, a jövőben az alkotmány módosítása alaposabb
előkészítést igényel majd. Ő is amellett érvelt, hogy a parlamenti
bizottságok hallgassák meg kinevezésük előtt a miniszterjelölteket,
viszont úgy vélte, ezt elegendő a Házszabályban rögzíteni. Hangot
adott annak az aggályának is, hogy a minisztériumok felsorolásáról
szóló törvényjavaslat elfogadásával és hatálybalépésével olyan
mértékben változik a kormány szerkezete, amely már komoly gondokat
okozhat a kormányzati munkában, fennakadásokat idézhet elő az
államháztartás gépezetében.
Dr. Kónya Imre (MDF) előtte szóló képviselőtársai kételyeit
igyekezett eloszlatni az alkotmány módosításának ilyen gyors, és a
pártok közötti megállapodáson alapuló végrehajtásával
összefüggésben. Úgy vélekedett, hogy ezek a kétségek a régi
reflexekből, a pártállam-állampárt idején megszokott parlamenti
gyakorlatból fakadnak. Meggyőződése szerint az adhatna aggodalomra
okot - a közvéleményben is -, ha az Országgyűlés még hónapokig
vitatkozna a különböző jogi megoldásokon, miközben érdemi döntéseket
nem tudna hozni a kormány, mert nem is lenne kormánya az országnak.
Kitért arra is: egyszer s mindenkorra változtatni kell azon a ma
is megdöbbentő jelenségen, hogy sok esetben nem lehet tisztázni a
személyi felelősség kérdését. A módosítás e cél gyakorlati
megvalósítását szolgálja, anélkül, hogy csorbítaná a Parlament
primátusát. E primátusra pedig számos biztosítékot tartalmaznak a
törvények. (folyt. köv.)
1990. május 9., szerda 13:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (8. rész)
|
Mécs Imre (SZDSZ) utalt arra, hogy a struktúrájában,
szellemiségében, jogi mechanizmusában alapvetően sztálini
alkotmányból nem lehet igazi alaptörvény Magyarország számára. A
nemzeti egyeztető tárgyalásokon olyan döntés született, hogy majd az
új, legitim, a magyar nép minden jelentős rétegét képviselő
Parlamentnek kell egy társadalmi szerződésszerű alkotmányt
létrehoznia. Hangsúlyozta: az ország előtt álló fontos feladatok
közül a legelső a kormány hatékony működésének a biztosítása, ezért
képviselőtársai nevében a beterjesztett törvényjavaslatot támogatta.
Javasolta, hogy dr. Vastagh Pál módosító indítványát vessék el.
Hozzátette: a minisztériumok felsorolásáról külön törvény
rendelkezik, s kívánatos ezt egyszerű szótöbbséggel megszavazni,
ezzel is szabad kezet adva a kormánynak és a kormányfőnek
munkaterületük kialakítására.
Miután az általános vitában több képviselő nem kért szót, az
Országgyűlés a részletes vitával folytatta munkáját. Ebben dr. Kiss
Gyula (MDF) dr. Vastagh Pál módosító indítványához kapcsolódva
fejtette ki véleményét, hangsúlyozva, hogy az ellenzéknek nem az a
dolga, hogy lehetetlenné tegye, megakadályozza a kormány munkáját.
Ugyancsak azt javasolta, hogy ne fogadják el az MSZP-s
képviselőtársa indítványát. Indokként kifejtette: a módosítás
elfogadása esetén az Országgyűlés a minisztériumok működésével
kapcsolatban bármilyen döntést csak a kormány megbuktatása árán
hozhat, ugyanis a változtatással együtt kell dönteni a
miniszterelnök személyéről is. Ezt a lehetőséget sem a Parlament,
sem a kormány nem kívánja kiadni a kezéből.
A független szakszervezeti szerveződésbe tömörültekkel
folytatott beszélgetés tapasztalatait osztotta meg a képviselőkkel
Vass István (SZDSZ). Leszögezte: az új kormánytól elvárják, hogy
valódi, érdemi, ellenőrizhető munkát végezzen, ehhez pedig
elengedhetetlen az ellenőrizhetőség korrekt, egyértelmü, határozott
jogi szabályozása. Dr. Kónya Imre (MDF) ismételten szót kérve
ügyrendi javaslattal állt elő: az elnök függessze fel a vitát addig,
amíg dr. Szigethy István javaslatáról az illetékes bizottság állást
foglal. dr. Szűrös Mátyás jogosnak ítélte a felvetést, a módosító
inditványt tárgyalásra kiadta az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és
igazságügyi bizottságnak, kérve hogy állásfoglalásáról írásban
tegyen jelentést az Országgyűlésnek. A munkába az előterjesztő és az
igazságügy-miniszter is bekapcsolódott.
A részletes vita közepette magas rangú vendég tisztelte meg a
Házat: a hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó Pérez de
Cuéllar foglalt helyet a díszpáholyban. (folyt.köv.)
1990. május 9., szerda 13:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (9. rész)
|
Dr. Szűrös Mátyás kiemelte: személyében első ízben üdvözölheti az
ENSZ főtitkárát a magyar Országgyűlés, majd utalt arra, hogy Pérez
de Cuéllar hat évvel ezelőtt már járt hazánkban. Képviselőtársai
nevében kellemes és hasznos magyarországi programot kívánt.
Ezt követően az alelnök a bizottsági ülés idejére
felfüggesztette az ülést. (folyt.köv.)
1990. május 9., szerda 13:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (10. rész)
|
A parlament - az alkotmányügyi bizottság hosszúra nyúlt ülése
után - több mint másfél óra múlva folytatta munkáját. A vitában
elhangzott felvetésekre dr. Kónya Imréné dr. Kutrucz Katalin
válaszolt, megismételve az expozéjában hangoztatott érveket.
Ismertette, hogy a bizottság - miként korábban is - elvetette dr.
Vastagh Pál (MSZP) mindkét indítványát, s nem támogatta dr. Szigethy
István (SZDSZ) javaslatát sem. Utóbbi képviselő - a bizottság
kisebbségi véleményét tolmácsolva - ismét kifejtette: rögzíteni
kell, mennyi tárca nélküli miniszter tevékenykedhet. (A javaslatát
támogató SZDSZ-frakció szerint a 13 minisztériummal működő kormány
mellett legfeljebb öt tárca nélküli miniszteri státusz létesíthető.)
Ezt követően elsőként a módosító indítványokról szavazott az
Országgyűlés. Mivel az alaptörvény módosításához kétharmados többség
szükséges, az elnöklő dr. Szűrös Mátyás először megállapította: a
teremben 353 képviselő - a megválasztott törvényhozók 91 százaléka -
foglalt helyet. A testület mindhárom módosító indítványt elvetette.
Az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot - amely
kihirdetése napján lép hatályba - a parlament 308 igen, 14 nem
szavazattal, 37 tartózkodás mellett elfogadta. (folyt. köv.)
1990. május 9., szerda 14:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (11. rész)
|
Az ebédszünet után új levezető elnök kezdett munkába: Vörös
Vince, az Országgyűlés alelnöke első ízben foglalt helyet az elnöki
pulpituson. Bejelentette: az ülésszak a jogalkotásról szóló 1987.
évi XI. törvény módosításáról előterjesztett tövényjavaslat
megvitatásával folytatódik. E törvényjavaslathoz módosító inditványt
nyújtott be Kósáné dr. Kovács Magda (MSZP), valamint dr. Mészáros
István (SZDSZ).
A napirend előadója - az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és
igazságügyi bizottság nevében - dr. Kónyáné dr. Kutrucz Katalin
előljáróban utalt arra: a jogi bizottság inditványa a törvény azon
szakaszainak hatályvesztését célozza, amelyek előírják, hogy az
állampolgárok széles körét érintő törvényjavaslatok tárgyalása előtt
az inditványokat társadalmi vitára kell bocsátani. A bizottság
tudatában van annak - mondta -, hogy az alkotmány tartalmaz olyan
rendelkezést, amely szerint az ország népe a népszuverenítást
választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja, tehát
a demokrácia gyakorlásának közvetlen módozatait is meg kell
teremteni. A jogalkotásról szóló törvény egyik szakaszának
megfelelően az állampolgárok részben közvetlenül, részben különböző
képviseleti szerveik útján közreműködnek az életviszonyaikat érintő
jogszabályok előkészítésében és megalkotásában. A képviselőnő
hangsúlyozta, hogy ezek a szabályok továbbra is változatlanul
érvényben lennének. A hatályon kívül helyezendő szabály értelmezése
azt jelenti, hogy nem kell kötelező társadalmi vitát tartani
valamennyi törvény meghozatala előtt. Ha viszont a szabályt nem
törölik el, várhatóan formális vitákra kerülne sor, amelyekhez az
érdekeltek érdemi módon nem tudnának hozzászólni. Javasolta:
töröljék el a vonatkozó törvényszakaszokat, azzal, hogy ha
szükséges, akkor meghatározott kérdésekben tartsanak társadalmi
vitát.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a népszavazásról szóló törvény a
jogalkotásról szóló törvény után már kiérleltebb helyzetben
született. Lehetőséget ad arra, hogy bizonyos, fontosnak ítélt
törvényeket népszavazással erősítsenek meg. Hangsúlyozta, hogy nem a
nép közvetlen részvételének a lehetetlenné tételéről vagy
kizárásáról van szó, hanem arról: nem lenne kívánatos, ha a
törvényalkotás formálisan vagy a szabályok felrúgásával történne.
Módosító javaslat érkezett a bizottsághoz az MSZP-től, Kósáné
dr. Kovács Magda előterjesztésében. Az inditvány leszögezi: az
Országgyűléshez előterjesztett törvénytervezettel kapcsolatban a
társadalmi szervezetek és érdekképviseleti szervek jogosultak
véleményüket kifejteni az illetékes országgyűlési bizottság előtt.
(folyt. köv.)
1990. május 9., szerda 17:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (12. rész)
|
Ezzel összefüggésben dr. Kónyáné dr. Kutrucz Katalin
megállapította: az MSZP inditványa sem vitatja, hogy a társadalmi
vitáról szóló törvényszakaszokat hatályon kívűl kell helyezni. A
továbbiakban elmondta, hogy a jogi bizottság javaslata szerint az
Országgyűlés ne fogadja el a inditványt, mert a jelenlegi jogi
rendelkezés mellett is lehetőség van arra, hogy különböző
érdekképviseleti szervek beleszóljanak a jogalkotás folyamatába.
Hozzátette: ha figyelembe vennék az inditványt, akkor az még jobban
összezavarná az amúgy is zilált jogalkotási rendet, s átláthatatlan
következményekre vezetne. Végűl kérte a képviselőket, hogy a
szakbizottság javaslatát az eredeti formában fogadják el.
(folyt.köv.)
1990. május 9., szerda 17:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (13. rész)
|
A törvénymódosító javaslat általános vitájában elsőként dr.
Mészáros István (SZDSZ) pártja parlamenti csoportjának nevében
egyetértett azzal, hogy a társadalmi vita intézménye a
parlamentarizmus hiányát próbálta korrigálni, így az új, szabadon
választott törvényhozás felállásával további fenntartása nem
indokolt. Véleményük szerint azonban nem kellene elvetni annak
lehetőségét, hogy az emberek megismerkedjenek az előkészületben lévő
törvényekkel. Ezért az SZDSZ parlamenti frakciója azt javasolja,
hogy hozzák létre a törvénytervezetek közlönyét, amely tartalmazná
az Országgyűlés elé terjesztendő jogszabály-javaslatokat. Osztják
azt a nézetet, hogy a különféle szakmai szervezetek valóban
garantált módon szólhassanak bele a törvényalkotás folyamatába, de -
mint mondta - annak rendezése nem a jelenlegi ülés feladata, arra a
jogalkotásról szóló törvény későbbi átvizsgálása során kerülhetne
sor.
Kósáné dr. Kovács Magda (MSZP) rámutatott, hogy a társadalmi
vita intézményrendszere az MSZP képviselői szerint is kiüresedett,
így annak kiiktatását a törvényből nem ellenzik. A korábban
ismertetett módosító javaslatával kapcsolatban pedig kifejtette: a
társadalmi és az érdekvédelmi szervezetek véleménynyilvánítási
lehetősége a törvényelőkészítés szakaszában feltétele egy olyan
szociális partneri viszony kialakításának, amelyet a parlament nem
nélkülözhet.
Csépe Béla (KDNP) állást foglalt a társadalmi vita teljes
megszüntetése mellett, így azzal sem értett egyet, hogy a
törvénytervezetek szövegét valamiféle közlönyben jelentessék meg.
Nagy Attila (MSZP) frakciótársa indítványa mellett érvelt.
Szerinte a társadalmi és érdekképviseleti szervek bevonása a
törvényalkotásba azért is szükséges, mert a jelenlegi parlament nem
fejezi ki pontosan a magyar nemzet érdek- és nézettagoltságát.
Több hozzászóló nem lévén, az elnök lezárta az általános vitát,
majd a képviselők többsége megszavazta, hogy bocsássák részletes
vitára a törvényjavaslatot. Mielőtt azonban arra sor került volna,
Vörös Vince felfüggesztette az ülést, s az általános vitában
elhangzott módosító indítványokat kiadta véleményezésre az illetékes
bizottságnak. (folyt. köv.)
1990. május 9., szerda 17:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (14. rész)
|
Az ülés folytatásakor a képviselők tapssal köszöntötték a
vendégpáholyban helyet foglaló Heinz Westphalt, a Német Szövetségi
Köztársaság Szövetségi Gyűlésének alelnökét, és kíséretét.
A részletes vitában elsőként dr. Eőrsi Mátyás (SZDSZ) ismertette
az alkotmányügyi bizottság véleményét dr. Mészáros István (SZDSZ)
javaslatáról. A testület szerint a képviselő felvetése jogos,
megalapozott, de annak gyakorlati megvalósítása további vizsgálódást
tesz szükségessé. Ezért a bizottság felkérte a Minisztertanácsot,
hogy a törvénytervezetek nyilvánosságra hozatalának kérdését komplex
módon vizsgálja meg, és a jogalkotás rendjéről szóló törvény átfogó
felülvizsgálata során tegyen javaslatot ennek új rendjére.
Dr. Mészáros István (SZDSZ) visszavonta indítványát, mondván: a
törvénnyel kapcsolatban felmerült egyéb fogyatékosságok miatt
egyelőre azt sem lehet eldönteni, mely törvénytervezeteket kell
közzétenni. Reményét fejezte ki, hogy a jogalkotás nyilvánossága
mielőbb szerepel az Országgyűlés napirendjén.
A törvényjavaslat előadója, dr. Kónya Imréné dr. Kutrucz Katalin
(MDF) a vita lezárását követően ismét azt kérte képviselőtársaitól:
támogassák az előterjesztést, s vessék el Kósáné dr. Kovács Magda
(MSZP) módosító indítványát.
Ezen indítványt a törvényhozás nagy többséggel elvetette.
Ezután szavaztak a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény
módosításáról. Az alkotmányerejű törvényt 278 egyetértő, 10
elutasító szavazattal, 33 tartózkodás mellett elfogadták.
(folyt. köv.)
1990. május 9., szerda 17:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (15. rész)
|
A plénum ezt követően - Szűrös Mátyás elnökletével - a Magyar
Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló
törvényjavaslatról tárgyalt.
Dr. Salamon László (MDF) az alkotmányjogi, törvényelőkészítő és
igazságügyi bizottság elnöke a tervezet mellett érvelve hangoztatta:
a törvényjavaslat a magyar közigazgatás központi szervei, a
kormányzati rendszer korszerűsítését célozza. Napi aktualitását az
új kormányzat létrehozásának feladata adja. A Magyar Köztársaság
minisztériumainak felsorolásáról szóló javaslat olyan modellt állít
fel, amely szerkezetében tükrözi az európai demokráciák kormányzati
struktúráját, s megfelel a magyar közjogi hagyományoknak is. Ez
utóbbi két szempont együttesen is érvényesül annak a tendenciának a
kibontakoztatásában, amelyben a miniszteri felelősség teljessé
tételére törekszik. A kormány kizárólagos felelősségét kívánja
biztosítani, megszüntetve azt a helyzetet, hogy a minisztériumok
mellett más országos hatáskörű, illetve egyéb szervek lássanak el
kormányzati funkciót közvetett felelősséggel.
Dr. Salamon László hangsúlyozta: a magyar közjogi hagyományok
felújítása tükröződik a korábbi minisztériumi elnevezések
felelevenítésével, így a művelődési tárca elnevezésében megjelenik a
közoktatás, a mezőgazdasági minisztérium helyett pedig a
földművelésügy elnevezés. Koncepcionális kérdés, hogy a gazdasági
ügyeket az ország gazdasági helyzetét komplexen kezelő
pénzügyminisztérium kezébe kell adni. Hasonlóképpen központi kérdés,
hogy nemzetközi-gazdasági kapcsolataink kezelésére önálló
minisztériumot szükséges létrehozni.
A törvényjavaslat a hatáskörök részletes rendezését nem
tartalmazza. A felsorolt minisztériumok hatáskörének
megállapításához a törvény hatályba lépésétől számított 120 napon
belül a Minisztertanácsnak törvénymódosító javaslatot kell az
Országgyűlés elé terjeszteni. E haladék megfelelő lehetőséget nyújt
a minisztériumok új szervezeti rendjének és a hatáskörök
újrafelosztásának megalapozott előkészítésére - mondta a bizottság
elnöke. (folyt. köv.)
1990. május 9., szerda 17:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (16. rész)
|
A törvényjavaslat általános vitájában négyen fejtették ki
véleményüket.
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) kritikai észrevételeket fűzött
az előterjesztéshez, feltéve a kérdést is: a javasolt minisztériumi
struktúra valóban a piacgazdaság kialakulását szolgálja? Vélekedése
szerint például a gazdasági szabályozást és a kincstárügyet nem
szerencsés a Pénzügyminisztériumba olvasztani, mert nálunk ez azzal
a veszéllyel járhat, hogy túlzottan eluralkodik a fiskális
szemlélet. Ráadásul ha a megszűnő Tervhivatal funkcióját is átveszi,
ez a minisztérium mammutszervezetté növi ki magát - hangoztatta.
Kérdésesnek ítélte a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok
Minisztériumának szükségességét, a szociális és egészségügyi funkció
egyesítését, mint megoldást, tisztázatlannak tartotta az ipar és a
kereskedelem egyesített minisztériumának tényleges feladatát,
hiányolta az építésügy felügyeletének, irányításának megnyugtató
rendezését.
A felszólaló utolsó megjegyzéséhez kapcsolódott Ráday Mihály
(SZDSZ) is, aki az építésügy, a műemlékvédelem sorsának megnyugtató
rendezése mellett érvelt. Ismerettárából számos példát sorolt fel
annak hangsúlyozására: való igaz, hogy az építészeti értékek, a
települések védelmében új szemléletre van szükség, s örvendetes,
hogy ezek sorsa jórészt a helyi önkormányzatok fennhatósága alá
kerül, ám fellebviteli hatóságot, központi felügyeleti szervet ez az
ágazat sem nélkülözhet.
Bokros Lajos (MSZP) úgy vélte, Hankó Faragó Miklós hozzászólása
teljes egészében összecseng önálló módosító indítványának
lényegével. Ez utóbbihoz indoklásként annyit mondott el: most van el
nem szalasztandó lehetősége a Parlamentnek arra, hogy javítson a
tervezett miniszteriális struktúrán. Ellentétes álláspontra
helyezkedett az előterjesztésnek azon megfogalmazásával, hogy minden
országos hatáskörű szervet a miniszteriális szervezet hatáskörébe
kell vonni, azaz hogy csak a szűken vett gazdasági kormányzatból
álljon a gazdasági állam. Érzékeltette azt is, hogy véleménye
szerint a törvénytervezet a pénzügyi hatalmi koncentráció
szélsőségesen magas fokára jutó Pénzügyminisztériumra tesz
javaslatot. (folyt. köv.)
1990. május 9., szerda 18:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (17. rész)
|
Az általános vitában utolsóként felszólaló dr. Lotz Károly
(SZDSZ) felhívta a figyelmet arra, hogy bár a törvénytervezetben
formailag megvan a helye a műszaki fejlesztés utódlásának, az Ipari
és a Kereskedelmi Minisztérium keretében nem látszik megnyugtatónak
a műszaki fejlesztés irányítása, s finanszirozásával összefüggésben
is kétségeinek adott hangot. Megjegyezte: a fejlett országokban e
témakört kiemelten kezelik, felismerve, hogy a műszaki fejlesztés
nemcsak az ipart, a kereskedelmet, hanem a mezőgazdaságot, a
környezetvédelmet, a közlekedést is erőteljesen érinti. Kérte a
leendő kormányt: gondolja végig, hogyan lehetne e szempontokat
szélesebb körben érvényesíteni, mint ahogy az az ipar és a
kereskedelem területén megoldható. Felvetette ágazatközi műszaki
fejlesztési tanács életre hívását.
Az Országgyűlés ezt követően úgy határozott, hogy a
törvényjavaslatról részletes vitát nyit. Mivel az általános vitában
módosító indítvány hangzott el, azt dr. Szűrös Mátyás állásfoglalásra
kiadta az illetékes bizottságnak, s a testületi tanácskozás idejére
ismét felfüggesztette a plenáris ülést. (folyt.köv.)
1990. május 9., szerda 18:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (18. rész)
|
Szünet után a törvényjavaslat részletes vitájára tértek át a
képviselők. Elsőként dr. Balsai István (MDF) a törvényelőkészítő
bizottság előadója jelentette be, hogy megtárgyalták Bokros Lajos
javaslatát, s azt szótöbbséggel elutasították, továbbra is az
eredeti indítványt támogatják.
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) pártja képviselőcsoportjának
nevében hangsúlyozta, hogy nem értenek ugyan egyet az MDF
javaslatával, de hogy megelőzzék a kormányalakítás elhúzódását,
kényszerűségből igennel szavaznak majd.
Dr. Bod Péter Ákos (MDF) elismerte, hogy a Bokros Lajos által
vázolt kormányzati modell akár hasznos is lehet, de - mint mondta -
csoportuk úgy gondolja, az általuk elképzelt struktúra működőképes,
és változatlanul ahhoz kérik a Tisztelt Ház támogatását. Részletesen
kifejtette véleményét a vitatott megoldásokról, majd azt a
meggyőződését hangsúlyozta: a törvényben biztosítani szándékozott
120 nap elegendő lesz arra, hogy a még függőben lévő feladat és
funkció elhatárolása kérdésében megnyugtató, szakmailag korrekt
megoldás szülessék a most felmerült javaslatokat is figyelembe véve.
Katona Kálmán (MDF) pedig arról biztosította a honatyákat, hogy
terveik között nem szerepel az Országos Műemléki Felügyelőség
megszüntetése, sőt éppen erősíteni kívánják tevékenységét. A vita
akörül van, hogy ez az intézmény mely minisztérium felügyelete alá
tartozzék.
Bokros Lajos (MSZP) ismételten kiállt elképzelései mellett, mert
szerinte az ország jelenlegi helyzete nem ad lehetőséget sok és
hosszas kísérletezésre. Ezzel a részletes vita végetért.
(folyt. köv.)
1990. május 9., szerda 19:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (19. rész)
|
Az elhangzott felvetésekre Salamon László (MDF), a bizottság
előadója reagált. Válaszában mindössze két kérdést emelt ki, mivel -
mint mondotta - dr. Bod Péter Ákos (MDF) és Katona Tamás (MDF) a
vitában már több témakört érintett. Kijelentette: a Magyar Demokrata
Fórum elképzelései szerint egy, nyugat-európai mintának megfelelő
gazdasági ,,csúcsminisztériumról,, van szó. Hozzátette: a
Pénzügyminisztériumon belül egy költségvetési hivatal felállítását
tervezik. A Magyar Nemzeti Bankról szólva elmondta: az MDF és az
SZDSZ közötti politikai megállapodás érinti az MNB-t is, amely
szervezet jogállásának, státuszának alapvető kérdéseit törvény
rögzíti majd.
Ezután következett a határozathozatal a Magyar Köztársaság
minisztériumainak felsorolásáról szóló alkotmányerejű törvényről.
(Az ülés első napirendi pontjaként módosították az alaptörvény azon
rendelkezését, miszerint a minisztériumok felsorolásáról szóló
törvényhez a jövőben nem szükséges minősített többség. Mivel az
Alkotmány-módosítás csak a kihirdetése napján lép hatályba, ezúttal
még kétharmados többségre volt szükség.)
A törvényhozás - mivel a bizottság sem értett egyet Bokros Lajos
(MSZP) indítványaival - mind a hat módosító javaslatot elvetette.
Törvényt alkottak viszont a minisztériumok felsorolásáról: 278
egyetértő, 20 elutasító szavazattal, 29 tartózkodás mellett 13
minisztériumot állítottak fel, a Minisztertanács megalakulásával
egyidejűleg. (folyt. köv.)
1990. május 9., szerda 19:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (20. rész)
|
Az új Parlament első interpellációját Király Zoltán (MDF)
nyújtotta be az ügyvezető kormány honvédelmi és kereskedelmi
miniszteréhez olyan, nem konkrét tényeken alapuló híresztelésekkel
kapcsolatban, amelyek a törvénysértés gyanúját feltételezik. A
képviselő szerint a közelmúltban Budapesten meghiúsított KGB-s
provokáció reflektorfénybe állította Magyarországot is, feltételezve
olyan fegyvereladási akciókat, amelyek nem felelnek meg az ország
törvényes előírásainak. Ennek egyik megnyilvánulása az Aviaspace
Kft. léte és üzleti tranzakciói. A képviselő arról tudakozódott:
milyen törvényes alapja van a kft. létrejöttének és működésének,
illetve kik az alapítói, milyen ,,áruk,, közvetítésével foglalkozik,
mekkora forgalmat bonyolított le, s milyen viszony van az Aviaspace
és a HM katonai felderítése között. A képviselő utalt a The
Washington Post azon híradására, amely szerint az elmúlt években
magas rangú magyar személyiségek is üzleteltek fegyverekkel és
fegyverzeti rendszerekkel az Amerikai Egyesült Államok érdekében.
Jóllehet ez is csupán feltételezés, mégsem lehet elmenni mellette
szó nélkül, mert több százmilliós magán-bankbetétekről keringenek
hírek. Kik azok a magas rangú személyiségek, akik
fegyverkereskedelmi üzleteket kötöttek, köthettek az Egyesült
Államokkal, s minderről volt-e tudomása a kormányzatnak - kérdezte a
képviselő.
Beck Tamás, az ügyvezető kormány kereskedelmi minisztere
válaszában közölte: az Aviaspace külkereskedelmi és szaktanácsadási
Kft-t 1989. július 21-én jegyezte be a Fővárosi Bíróság. A
társaságot a Solar kereskedelmi és szaktanácsadási Kft. és egy
liechtensteini cég alapította 6 millió 300 ezer forint törzstőkével
50-50 százalékos részesedéssel. A kft. engedélye feltünteti: a
mindenkori kivételi listákon nem szereplő termékekkel csak
konvertibilis viszonylatú külkereskedelmi tevékenységet végezhet. A
fegyver pedig szerepel a kivételi listákon. A kft. 1989. augusztus
30-án kiviteli engedélyt kért és kapott 100 ezer dollár értékű
gázturbina liechtensteini exportjára. Az engedélyt és a
kötésbejelentést 1989 évről áthúzódó tételként tartja ma nyilván a
Kereskedelmi Minisztérium. A kft. forgalmazási adatokat nem közölt,
ami azt jelenti, hogy árumozgás nem történt. Importengedély-kérelmet
a kft. a tárcához nem nyújtott be. Az Aviaspace Kft. exportjára
engedélyezett gázturbina kódszáma az általános gépipari termékek
kódszámának felel meg, a cég számítógépes nyilvántartási lapjain a
katonai megkülönböztető kódok nem szerepelnek. A téma kivizsgálása
folyamatban van - mondta Beck Tamás. (folyt.köv.)
1990. május 9., szerda 19:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (21. rész)
|
Kárpáti Ferenc, az ügyvezető kormány honvédelmi minisztere
válaszában előrebocsátotta: ismeretei szerint semmiféle törvénysértő
fegyvereladási akció nem történt Magyarországon. A kormány erre nagy
figyelmet fordított, legutóbb februárban határozatot hozott a
fegyverexport és -import szigorú és pontos szabályozására. Ennek
alapján szakértői bizottságot hozott létre a Kereskedelmi, a
Belügy-, a Külügy- és a Honvédelmi Minisztérium képviselőiből.
Minden esetben e testület hozzájárulását kell kérni, bármilyen
haditechnikai szolgáltatás, eszköz exportja illetve importja
kérdésében. A szovjet repülőgéphajtóművekkel összefüggésben
elmondta: azok még tavaly kerültek szabad vámterületre tehát nem
Magyarországra - egy polgári kft. közvetítésével. A jövőre
vonatkozóan e kft. is kötelezett arra, hogy a bizottság
hozzájárulását kérje. E testület fogja eldönteni, hogy az
gázturbina, avagy harci, haditechnikai eszköz. A nagy port felvert
ügy kapcsán a miniszter úgy vélte, hogy az valamiféle szovjet
belpolitikai küzdelemmel függhet össze. A szovjet sajtóhíradások is
minden bizonnyal ezt a célt szolgálják. Legjobb tudomása szerint a
Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze átirattal fordult a szovjet
legfőbb ügyészhez, amelyre a mai napig nem érkezett válasz. A magyar
katonai felderítés csupán annyiban hozható összefüggésbe az üggyel,
hogy a szervezetnek minden olyan kérdésre figyelmet kell fordítania,
amelyben valamiféle katonai érdekeltség lehetséges.
A miniszter cáfolta, hogy Magyarországról bármiféle korszerű
haditechnikai eszközt szállítottak volna az Amerikai Egyesült
Államokba. Kétségtelen, hogy négy darab MIG-21-est eladtak egy
amerikai üzletembernek, azokat azonban régen kivonták a rendszerből,
muzeális értékűek, s a MÉH sem tartott igényt rájuk. A Honvédelmi
Minisztérium, illetve a katonai szervek sem fegyvereladással, sem
-vétellel nem foglalkoznak. A vezérkar döntése alapján
foglalkozhatnak a kereskedelmi szervezetek az elavult eszközök
értékesítésével.
Az interpelláló képviselő és a plénum is elfogadta a válaszokat
azzal a megkötéssel, hogy Beck Tamás írásban tájékoztassa a
képviselőket a folyamatban lévő vizsgálatról. (folyt.köv.)
1990. május 9., szerda 20:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (22. rész)
|
Ezt követően az elnöklő dr. Szűrös Mátyás bejelentette: az
Országgyűlés Házbizottságának javaslatára a parlament legközelebb
május 15-én, kedden 10 órakor ül össze. Az ülés napirendjén szerepel
- várhatóan:
1. A miniszterek és államtitkárok jogállásáról és felelősségéről
szóló törvényjavaslat.
2. Nagy Ferenc egykori képviselő posztumusz állampolgárságának
rendezése - az alkotmányügyi bizottság előterjesztése.
3. A Magyar Köztársaság és a Varsói Szerződés viszonyáról szóló
határozati javaslat.
4. A szomszédos államokban élő magyar nemzeti kisebbségekkel
kapcsolatos országgyűlési határozati javaslat.
5. A sajtó-eladással kapcsolatos vizsgálóbizottság felállítása.
A tanácskozást követően a tervek szerint megalakul az
Interparlamentáris Unió magyar tagozata.
A következő ülés várhatóan május 22-én, kedden 10 órakor
kezdődik, amikoris - az elképzelések szerint - az Országgyűlés
megválasztja a miniszterelnököt, megvitatja a kormány programját, s
bemutatkoznak a kormány tagjai. (folyt. köv.)
1990. május 9., szerda 20:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (23. rész)
|
Végül bejelentések hangzottak el. Gerbovics Jenő (Független
Kisgazdapárt) a földek elherdálása, a kíméletlen erdőírtás ellen
emelt szót. Javasolta, hogy minden mezőgazdasági rendeltetésű
földterület forgalmát függesszék fel a tulajdonviszonyok törvényes
rendezéséig; a hosszútávú nemzeti érdekeket is figyelembe vevő
erdőgazdálkodás betarttatását; a volt községi és közbirtokossági
legelőket - amelyek 1976-ban térítés nélkül tsz-tulajdonba kerültek
- azonnal adják vissza eredeti tulajdonosaik használatába.
E javaslatot az elnök véleményezésre kiadta a gazdasági
bizottságnak.
Roszik Gábor (MDF) felhívta a figyelmet, hogy az előző
Országgyűléshez eljuttatott, a pornográf és szennyirodalom nyilvános
terjesztését kifogásoló népi kezdeményezésről még nem született
döntés.
Az elnök a kulturális, oktatási, tudományos, sport-, televízió-
és sajtóbizottságnak kiadta e kérdés tisztázását. Emlékeztetett
azonban arra, hogy a korábbi Országgyűlés nem értett egyet az
említett javaslattal, s azt a kormány hatáskörébe utalta.
Dragon Pál (Független Kisgazdapárt) arról szólt, hogy tudomása
szerint egyes tsz-ekben erőszakosan befolyásolják a dolgozókat; egy
helyen például a tsz ki akarja szántani a vetéseket, ha a tsz-tagok
birtokba kívánják venni saját földjeiket. Másutt kíváló
szakembereket bocsátottak el a tsz-ekből, mert az átalakulási
folyamatot sűrgették. A képviselő javasolta: hívják fel ezen
munkahelyi vezetők figyelmét, ne veszélyeztessék a békés átmenetet,
hiszen az emberek türelme egyre inkább fogytán van.
Ezután tájékoztatás hangzott el a soron következő ülésszakot
előkészítő bizottsági ülések időpontjáról, majd Szűrös Mátyás néhány
perccel 19 óra után bezárta az Országgyűlés ülését. (MTI)
1990. május 9., szerda 20:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|