|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (8. rész)
|
Mécs Imre (SZDSZ) utalt arra, hogy a struktúrájában, szellemiségében, jogi mechanizmusában alapvetően sztálini alkotmányból nem lehet igazi alaptörvény Magyarország számára. A nemzeti egyeztető tárgyalásokon olyan döntés született, hogy majd az új, legitim, a magyar nép minden jelentős rétegét képviselő Parlamentnek kell egy társadalmi szerződésszerű alkotmányt létrehoznia. Hangsúlyozta: az ország előtt álló fontos feladatok közül a legelső a kormány hatékony működésének a biztosítása, ezért képviselőtársai nevében a beterjesztett törvényjavaslatot támogatta. Javasolta, hogy dr. Vastagh Pál módosító indítványát vessék el. Hozzátette: a minisztériumok felsorolásáról külön törvény rendelkezik, s kívánatos ezt egyszerű szótöbbséggel megszavazni, ezzel is szabad kezet adva a kormánynak és a kormányfőnek munkaterületük kialakítására.
Miután az általános vitában több képviselő nem kért szót, az Országgyűlés a részletes vitával folytatta munkáját. Ebben dr. Kiss Gyula (MDF) dr. Vastagh Pál módosító indítványához kapcsolódva fejtette ki véleményét, hangsúlyozva, hogy az ellenzéknek nem az a dolga, hogy lehetetlenné tegye, megakadályozza a kormány munkáját. Ugyancsak azt javasolta, hogy ne fogadják el az MSZP-s képviselőtársa indítványát. Indokként kifejtette: a módosítás elfogadása esetén az Országgyűlés a minisztériumok működésével kapcsolatban bármilyen döntést csak a kormány megbuktatása árán hozhat, ugyanis a változtatással együtt kell dönteni a miniszterelnök személyéről is. Ezt a lehetőséget sem a Parlament, sem a kormány nem kívánja kiadni a kezéből.
A független szakszervezeti szerveződésbe tömörültekkel folytatott beszélgetés tapasztalatait osztotta meg a képviselőkkel Vass István (SZDSZ). Leszögezte: az új kormánytól elvárják, hogy valódi, érdemi, ellenőrizhető munkát végezzen, ehhez pedig elengedhetetlen az ellenőrizhetőség korrekt, egyértelmü, határozott jogi szabályozása. Dr. Kónya Imre (MDF) ismételten szót kérve ügyrendi javaslattal állt elő: az elnök függessze fel a vitát addig, amíg dr. Szigethy István javaslatáról az illetékes bizottság állást foglal. dr. Szűrös Mátyás jogosnak ítélte a felvetést, a módosító inditványt tárgyalásra kiadta az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottságnak, kérve hogy állásfoglalásáról írásban tegyen jelentést az Országgyűlésnek. A munkába az előterjesztő és az igazságügy-miniszter is bekapcsolódott.
A részletes vita közepette magas rangú vendég tisztelte meg a Házat: a hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó Pérez de Cuéllar foglalt helyet a díszpáholyban. (folyt.köv.)
1990. május 9., szerda 13:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|