|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (7. rész)
|
Dr. Szigethy István (SZDSZ) szövegmódosító javaslatot terjesztett elő: az alkotmány módosításakor nem csak a minisztériumok felsorolását, hanem a tárca nélküli miniszterek legnagyobb számát is külön törvényben szükséges szabályozni. Véleménye szerint ugyanis jelenleg a tárca nélküli miniszterek számát és ilyen státusz létesítésének időpontját semmiféle jogszabály nem korlátozza. Rendkívül fontosnak tartotta, hogy ezt a joghézagot a Parlament még a koalíciós tárgyalások befejezése előtt szabályozza.
Dr. Torgyán József (FKgP) pártja képviselőcsoportjának nevében az alkotmány módosításával egyetértett, mert megítélésük szerint ez a módosítás szolgálja a törvényhozó és a végrehajtó hatalom szétválasztását. Igaz, a jövőben az alkotmány módosítása alaposabb előkészítést igényel majd. Ő is amellett érvelt, hogy a parlamenti bizottságok hallgassák meg kinevezésük előtt a miniszterjelölteket, viszont úgy vélte, ezt elegendő a Házszabályban rögzíteni. Hangot adott annak az aggályának is, hogy a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslat elfogadásával és hatálybalépésével olyan mértékben változik a kormány szerkezete, amely már komoly gondokat okozhat a kormányzati munkában, fennakadásokat idézhet elő az államháztartás gépezetében.
Dr. Kónya Imre (MDF) előtte szóló képviselőtársai kételyeit igyekezett eloszlatni az alkotmány módosításának ilyen gyors, és a pártok közötti megállapodáson alapuló végrehajtásával összefüggésben. Úgy vélekedett, hogy ezek a kétségek a régi reflexekből, a pártállam-állampárt idején megszokott parlamenti gyakorlatból fakadnak. Meggyőződése szerint az adhatna aggodalomra okot - a közvéleményben is -, ha az Országgyűlés még hónapokig vitatkozna a különböző jogi megoldásokon, miközben érdemi döntéseket nem tudna hozni a kormány, mert nem is lenne kormánya az országnak.
Kitért arra is: egyszer s mindenkorra változtatni kell azon a ma is megdöbbentő jelenségen, hogy sok esetben nem lehet tisztázni a személyi felelősség kérdését. A módosítás e cél gyakorlati megvalósítását szolgálja, anélkül, hogy csorbítaná a Parlament primátusát. E primátusra pedig számos biztosítékot tartalmaznak a törvények. (folyt. köv.)
1990. május 9., szerda 13:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|