|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (4. rész)
|
A törvényjavaslathoz az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság nevében dr. Kónya Imréné dr. Kutrucz Katalin ------------------------------------ (MDF) fűzött szóbeli kiegészítést. Mint mondotta, a jelenlegi alkotmánymódosítás egy csomagterv része; célja a parlamentáris demokrácia jogi alapfeltételeinek megteremtése. A most előterjesztett módosítás kizárólag az alaptörvénynek a kormány megalakítására vonatkozó részét érinti, amely azért szükséges, hogy az új kormány már a parlamentáris demokrácia ,,játékszabályainak,, megfelelően alakulhasson meg. A törvényjavaslat értelmében, ellentétben a korábbi szabályozással, a parlament - a köztársasági elnök javaslatára - csak a miniszterelnököt választja meg, s a kormányfő maga dönti el, kikkel kíván együtt dolgozni, kiért tud felelősséget vállalni. (Ezért a későbbiekben meg kell változtatni a bizalmatlansági indítványra vonatkozó szabályokat.) Az előadó kiemelte: a bizottság ülésén dr. Vastagh Pál (MSZP) indítványozta, hogy a miniszterek személyére szóló kinevezési javaslat előterjesztése előtt a jelölteket az Országgyűlés illetékes állandó bizottsága hallgassa meg és véleményezze. E javaslatot az alkotmányügyi bizottság elvetette, mivel ezt nem szükséges az alkotmányban szabályozni. A házszabály egyébként jelenleg tartalmaz ilyen előírásokat.
A törvényjavaslat szerint az Országgyűlés egyszerre határoz a miniszterelnök megválasztásáról és a kormány programjának - amely azonban nem jelent részletes elképzeléseket - elfogadásáról. (dr. Vastagh Pál másik indíványa, hogy ezzel együtt szavazzon a törvényhozás a Magyar Köztársaság minisztériumairól is. E javaslatot a bizottság elvetette, mivel ez megnehezítené a kormány megalakulását.)
A képviselőnő szólt arról is, hogy a törvénytervezet - egyes meghatározott feladatok ellátására - létrehozza a tárca nélküli miniszter intézményét. A módosításhoz tartozik még, hogy a minisztériumok felsorolásáról szóló külön törvény elfogadásához - mivel azok létrehozása a kormányzati tevékenység része - a jövőben nem szükséges kétharmados többség. (folyt. köv.)
1990. május 9., szerda 12:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|