|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Európa Tanács - jugoszláv államfő (1. rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Strasbourg, 1990. május 8. kedd (MTI-tud) - Jugoszlávia,
amely februárban nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európa
Tanácshoz, bízik abban, hogy a lehető legrövidebb időn belül a
jelenleg 23 európai parlamenti demokráciát tömörítő testület teljes
jogú tagjává válhat. Ugyanakkor Belgrád arra törekszik, hogy
két-három év alatt megteremtse a 12 országot tömörítő Európai
Közösségbe való felvételhez szükséges feltételeket és kérhesse
csatlakozását a Közösséghez. Az európai integrációkba való
bekapcsolódás elő fogja segíteni az ország fejlődését, problémáinak
megoldását.
Mindezt Janez Drnovsek jugoszláv államfő fejtette ki kedden az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének strasbourgi tanácskozásán, a testület tavaszi ülésszakának első magas rangú vendégeként. Szavaival újabb illusztrációt szolgáltatott ahhoz a versenyfutáshoz is, amely Közép- és Kelet-Európában bontakozik ki az európai integrációs szervezetekbe való mielőbbi bekapcsolódás érdekében. Hétfőn Brüsszelben Marián Calfa csehszlovák miniszterelnök erősítette meg országa csatlakozási szándékát a közösséghez, Václav Havel elnök pedig csütörtökön Prága európa tanácsi felvételi kérelmét indokolja majd a parlamenti közgyűlés előtt. A jelentkezők befogadására az Európa Tanács a leginkább kész, legnyitottabb szervezet, míg az Európai Közösség ma társulási formulát ajánl a térség országainak, de nem tagságot.
Janez Drnovsek előadásában széles történelmi körképet rajzolt a jugoszláv bel- és külpolitikáról, az előbbiből az önigazgatásra, a vállalati autonómiára, a népek és nemzetiségek egyenjogú, békés együttélésére irányuló törekvéseket, az utóbbiból a politikai önállóság megőrzésére, az el nem kötelezettek mozgalmának ösztönzésére irányuló szerepet emelte ki. Szólt Jugoszlávia problémáiról, s a megoldásukra - a piacgazdaság és a pluralista demokrácia megteremtésére - már megtett és soron következő lépésekről. Méltatta az Európa Tanáccsal 1977 óta tartó együttműködés eredményeit és a Tanácshoz való teljes jogú csatlakozásról szólva hangsúlyozta: Jugoszlávia teljes mértékben részt akar venni a holnap Európájának megteremtésében. (folyt.)
1990. május 8., kedd 15:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|