Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › március 15.
1989  1990
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15. ünneplése Romániában

"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban, rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette meg és koordinálta. Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi létnek. "

Európa Tanács - jugoszláv államfő (1. rész)

Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Strasbourg, 1990. május 8. kedd (MTI-tud) - Jugoszlávia, amely februárban nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európa Tanácshoz, bízik abban, hogy a lehető legrövidebb időn belül a jelenleg 23 európai parlamenti demokráciát tömörítő testület teljes jogú tagjává válhat. Ugyanakkor Belgrád arra törekszik, hogy két-három év alatt megteremtse a 12 országot tömörítő Európai Közösségbe való felvételhez szükséges feltételeket és kérhesse csatlakozását a Közösséghez. Az európai integrációkba való bekapcsolódás elő fogja segíteni az ország fejlődését, problémáinak megoldását.


Mindezt Janez Drnovsek jugoszláv államfő fejtette ki kedden az
Európa Tanács parlamenti közgyűlésének strasbourgi tanácskozásán, a
testület tavaszi ülésszakának első magas rangú vendégeként.
Szavaival újabb illusztrációt szolgáltatott ahhoz a versenyfutáshoz
is, amely Közép- és Kelet-Európában bontakozik ki az európai
integrációs szervezetekbe való mielőbbi bekapcsolódás érdekében.
Hétfőn Brüsszelben Marián Calfa csehszlovák miniszterelnök
erősítette meg országa csatlakozási szándékát a közösséghez, Václav
Havel elnök pedig csütörtökön Prága európa tanácsi felvételi
kérelmét indokolja majd a parlamenti közgyűlés előtt. A jelentkezők
befogadására az Európa Tanács a leginkább kész, legnyitottabb
szervezet, míg az Európai Közösség ma társulási formulát ajánl a
térség országainak, de nem tagságot.

    Janez Drnovsek előadásában széles történelmi körképet rajzolt a
jugoszláv bel- és külpolitikáról, az előbbiből az önigazgatásra, a
vállalati autonómiára, a népek és nemzetiségek egyenjogú, békés
együttélésére irányuló törekvéseket, az utóbbiból a politikai
önállóság megőrzésére, az el nem kötelezettek mozgalmának
ösztönzésére irányuló szerepet emelte ki. Szólt Jugoszlávia
problémáiról, s a megoldásukra - a piacgazdaság és a pluralista
demokrácia megteremtésére - már megtett és soron következő
lépésekről. Méltatta az Európa Tanáccsal 1977 óta tartó
együttműködés eredményeit és a Tanácshoz való teljes jogú
csatlakozásról szólva hangsúlyozta: Jugoszlávia teljes mértékben
részt akar venni a holnap Európájának megteremtésében. (folyt.)



1990. május 8., kedd 15:29


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek - A diadalkudarc (1990.03.01-04.08)

"Mintegy 3-4000 ember gyűlt össze a téren. Az emberek többségének nem volt magyar kokárdája, ilyesmit csak néhányan viseltek, kis fehér vászondarabokat festettek be hozzá, két szélén piros és zöld festékkel. Az ünnepség igen visszafogott és megható volt. Elmondtam a Fidesz szövegét. Amíg beszéltem egyfolytában remegett kezem-lábam. Holott nem volt mitől félni, s mégis! Éreztem, hogy valami nagyon rossz dolog készülődik. Az elmúlt hónapok során kifejlődött bennem valami különös veszélyérzet. Az ünnepség még tartott, amikor már újra autóba ültünk, s indultunk vissza Budapestre... Pest határában jártunk, amikor a Kossuth bemondta, hogy Romániában több helyen is atrocitások érték a március 15-ét ünneplő magyarokat..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD