|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés alakuló ülése - Életrajzok (1. rész)
|
1990. május 2., szerda - Göncz Árpád, az Országgyűlés
-----------
elnöke, ideiglenes köztársasági elnök 1922-ben Budapesten született.
Jogi tanulmányait a Pázmány Péter Egyetemen végezte, 1944-ben
doktorált. Az FKgP-ben kezdte poltikai pályafutását, ahol a párt
főtitkárának titkára volt, a Független Ifjúság budapesti szervezetét
vezette valamint felelős szerkesztője volt a Nemzedék című
hetilapnak. Négy évig tanult a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen,
ahonnan 1956 végén távolították el. 1958-ban a Bibó per másodrendű
vádlottjaként ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre; 1963-ban
amnesztiával szabadult. 1965-től szabadfoglalkozású író. Tagja az
Irodalmi Alapnak, 1989 végén megválasztották a Magyar Írószövetség
elnökének. 1983-ban József Attila díjat kapott, valamint tulajdonosa
a Wheatland díjnak is. Alapító tagja a Szabad Kezdeményezések
Hálózatának, az SZDSZ-nek és a Történelmi Igazságtétel
Bizottságának. Jelenleg az SZDSZ Országos Tanácsának tagja.
Szabad György az Országgyűlés alelnöke, megbízott elnöke 1924 ------------- augusztus 4-én Aradon született. Az érettségi vizsgát azonban már Budapesten tett. 1950-ben fejezte be tanulmányait történelem-levéltár szakon az ELTE Bölcsészkarán. Az Országos Levéltárnak 1949-től volt munkatársa, 1954-től egyetemi adjunktus, 1956-tól egyetemi docens 1970-től pedig egyetemi tanár lett. A Magyar Tudományos Akadémiának 1982-től levelező tagja. A Magyar Demokrata Fórumban mint alapító tag 1987-óta fejt ki politikai tevékenységet. 1989-től az MDF Országos Elnökségének tagja.
Szűrös Mátyás az Országgyűlés alelnöke Püspökladányban született ------------- 1933-ban. Tanulmányait a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében valamint a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen végezte. 1958-tól a Külügyminisztériumban dolgozott, majd a berlini magyar nagykövetség titkára. 1965-től az MSZMP KB Külügyi Osztályának munkatársa, majd hazánk berlini, később moszkvai nagykövete. Hazatérése után a KB Külügyi Osztályának vezetője, 1983-tól a KB titkára. 1985-től képviselő, 1989 márciusában megválasztották a Parlament elnökének. 1989. október 23-tól a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke volt. (folyt. köv.)
1990. május 2., szerda 16:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|