Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › március 15.
1989  1990
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15. ünneplése Romániában

"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban, rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette meg és koordinálta. Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi létnek. "

Országgyűlés alakuló ülése - Életrajzok (1. rész)

1990. május 2., szerda - Göncz Árpád, az Országgyűlés ----------- elnöke, ideiglenes köztársasági elnök 1922-ben Budapesten született. Jogi tanulmányait a Pázmány Péter Egyetemen végezte, 1944-ben doktorált. Az FKgP-ben kezdte poltikai pályafutását, ahol a párt főtitkárának titkára volt, a Független Ifjúság budapesti szervezetét vezette valamint felelős szerkesztője volt a Nemzedék című hetilapnak. Négy évig tanult a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, ahonnan 1956 végén távolították el. 1958-ban a Bibó per másodrendű vádlottjaként ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre; 1963-ban amnesztiával szabadult. 1965-től szabadfoglalkozású író. Tagja az Irodalmi Alapnak, 1989 végén megválasztották a Magyar Írószövetség elnökének. 1983-ban József Attila díjat kapott, valamint tulajdonosa a Wheatland díjnak is. Alapító tagja a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, az SZDSZ-nek és a Történelmi Igazságtétel Bizottságának. Jelenleg az SZDSZ Országos Tanácsának tagja.


Szabad György az Országgyűlés alelnöke, megbízott elnöke 1924
-------------
augusztus 4-én Aradon született. Az érettségi vizsgát azonban már
Budapesten tett. 1950-ben fejezte be tanulmányait
történelem-levéltár szakon az ELTE Bölcsészkarán. Az Országos
Levéltárnak 1949-től volt munkatársa, 1954-től egyetemi adjunktus,
1956-tól egyetemi docens 1970-től pedig egyetemi tanár lett. A
Magyar Tudományos Akadémiának 1982-től levelező tagja. A Magyar
Demokrata Fórumban mint alapító tag 1987-óta fejt ki politikai
tevékenységet. 1989-től az MDF Országos Elnökségének tagja.



    Szűrös Mátyás az Országgyűlés alelnöke Püspökladányban született
    -------------
1933-ban. Tanulmányait a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében
valamint a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen végezte.
1958-tól a Külügyminisztériumban dolgozott, majd a berlini magyar
nagykövetség titkára. 1965-től az MSZMP KB Külügyi Osztályának
munkatársa, majd hazánk berlini, később moszkvai nagykövete.
Hazatérése után a KB Külügyi Osztályának vezetője, 1983-tól a KB
titkára. 1985-től képviselő, 1989 márciusában megválasztották a
Parlament elnökének. 1989. október 23-tól a Magyar Köztársaság
ideiglenes elnöke volt. (folyt. köv.)



1990. május 2., szerda 16:53


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek - A diadalkudarc (1990.03.01-04.08)

"Mintegy 3-4000 ember gyűlt össze a téren. Az emberek többségének nem volt magyar kokárdája, ilyesmit csak néhányan viseltek, kis fehér vászondarabokat festettek be hozzá, két szélén piros és zöld festékkel. Az ünnepség igen visszafogott és megható volt. Elmondtam a Fidesz szövegét. Amíg beszéltem egyfolytában remegett kezem-lábam. Holott nem volt mitől félni, s mégis! Éreztem, hogy valami nagyon rossz dolog készülődik. Az elmúlt hónapok során kifejlődött bennem valami különös veszélyérzet. Az ünnepség még tartott, amikor már újra autóba ültünk, s indultunk vissza Budapestre... Pest határában jártunk, amikor a Kossuth bemondta, hogy Romániában több helyen is atrocitások érték a március 15-ét ünneplő magyarokat..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD