|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés alakuló ülése (17. rész)
|
Az Országgyűlés megbízott elnöke Németh Miklós szavait megköszönve valamennyi képviselőtársa nevében kifejezte köszönetét a lemondott kormánynak és személy szerint Németh Miklósnak, egyidejűleg a hivatalától ugyancsak elbúcsúzott ideiglenes köztársasági elnöknek és a Parlament megbízott elnökének mindazért, amit az alkotmányos rendszerváltás békés megvalósulásáért tettek.
Bejelentette, hogy a Minisztertanács lemondásáról külön határozatot hozni nem kell - azt a plénum tudomásul vette -, s a lemondott kormány az új testület megalakulásáig hivatalban marad.
A kormány lemondásának tudomásulvételét követően a plénum 366 egyetértő szavazattal törvényt alkotott az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc jelentőségéről.
E törvény kimondja, hogy 1956 őszének magyar forradalma megalapozta a reményt: létrehozható a demokratikus társadalmi rend, és a haza függetlenségéért semmilyen áldozat nem hiábavaló. Az új Országgyűlés pedig kötelességének tartja, hogy ébren tartsa és ápolja ,56 emlékét; egyben kinyilvánítja, hogy ,56 szellemének megfelelően mindent megtesz a többpártrendszerű demokrácia, az emberi jogok és a nemzet függetlenségének védelme érdekében. A törvény rögzíti azt is: október 23-át, az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának napját nemzeti ünneppé nyilvánítja.
A törvényjavaslatokhoz néhány gondolatot fűzött Szabad György, hangsúlyozva: 1956 a legfőbb kapocs a történelmi múlthoz és a legfontosabb alap a jövő Magyarországának megteremtéséhez. Emlékeztetett rá: mióta az ember rádöbbent az elmúlás könyörtelen valóságára, arra törekszik, hogy ércnél maradandóbb emléket állítson azoknak az embereknek és azoknak a tetteknek, akikre és amelyekre emlékezni akar. Horatiust idézve jelentette ki: a szellem az, amely ércnél maradandóbb emléket állíthat, ám ma nem elég az ,,ércnél maradandóbb,, kifejezés és nem elég az ércnél maradandóbb törvényszöveg - tettek kellenek. Bizonyítani kell, hogy 1956 valóban a magyar jövő alapja, csak így válhat a magyar történelem kitörölhetetlen részévé - hangoztatta. Mint mondotta: ,56 tényei és tanulságai ösztönzői a nagyhatalmi alávetettséggel való szembeszállásnak, a visszavívott függetlenség biztosításának örök időkre. 1956 az ösztönzője annak, hogy ebben az országban mindenki, aki betartja a törvényt, származásától, nemzetiségétől, felekezetétől függetlenül szabadon éljen, a törvény előtt egyenlő legyen és örök időkre védett a zsarnokságtól. (folyt. köv.)
1990. május 2., szerda 16:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|