Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés alakuló ülése (6. rész)
Ezután Vörös Vince, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Nemzetgyűlés volt jegyzője mondott beszédet. Mint mondta: meghatottan szól azon az ünnepi napon, amikor először ülésezik az új, többpártrendszerű Országgyűlés, amelyet egy nép szabadságharcának nevezhető szavazással hozott létre. Hozzátette: e nap jelentőségét, magasztosságát, fontosságát számára érzékletesebbé teszi, hogy élete során immár a harmadik alkalommal részese olyan eseménynek, amelynek célja a rossz, népelnyomó rendszer megváltoztatása. Ilyen törekvés bölcsőjénél volt ott 1944. december 21-22-én Debrecenben, az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásakor. Megemlékezett a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front létrejöttéről, amelynek feladata a javarészt még háború dúlta országban az Ideiglenes Nemzetgyűlés létrehozásának előkészítése volt. Visszaidézte az Ideiglenes Nemzetgyűlés alakuló ülését, s az ott elfogadott, a magyar néphez intézett szózatot, amelynek főbb gondolatai ma is időszerűek. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés annak idején deklarálta: ,,kezébe veszi a gazdátlanul maradt ország ügyeinek intézését, mint a nemzeti akarat kifejezője, a magyar szuverenitás birtokosa. Azért ült össze, hogy megjelölje a kivezető utat a hazánkra szakadt szerencsétlenségből. Sorsunk nehéz, de hittel hisszük, lesz magyar felemelkedés. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásával új fejezete kezdődött a magyar történelemnek, megkezdődött a független, szabad, demokratikus Magyarország építése.,, A szónok utalt arra, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek helyet adó debreceni református kollégium falai között egykoron Kossuth Lajos is olyan értelmű szózatot intézett a néphez, miszerint a nemzet képviselőinek kötelessége a nép és a világ előtt kimondani, hogy függetlenek, szabadok akarunk lenni. A továbbiakban kifejtette, hogy mint az Ideiglenes Nemzetgyűlés volt képviselője annak az 1944-es szózatnak az üzenetet is magával hozta a múltból erre a mostani ünnepélyes Országgyűlésre. Majd így folytatta: nem kisebb ennek az Országgyűlésnek a felelőssége, mint amit 1944-ben Debrecenben vállaltak. Az Országgyűlésben a nép bizalmából most helyet foglaló képviselőknek egy akarattal, összefogással, mint a nemzeti akarat kifejezőinek, birtokosainak kezükbe kell venniük a súlyos helyzetbe sodort ország ügyeinek intézését. Ennek az Országgyűlésnek kell megmutatnia a kivezető utat a jelenlegi nehéz helyzetből - hangsúlyozta. Végezetül a koalíciós időszakban derékba tört 1944-es Ideiglenes Nemzetgyűlés törekvései közül a képviselők figyelmébe ajánlotta: mutassák meg a világnak, hogy ez az ország egységes, életképes, s minden erőnket felhasználjuk azon népek megértésének és bizalmának elnyerésére, amelyek mellénk kívánnak állni, segíteni, támogatni szándékoznak bennünket. (folyt. köv.) 1990. május 2., szerda 12:43
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »