 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
A parlamenti pártok frakcióvezetőinek tanácskozása (1. rész)
|
1990. április 26., csütörtök - Az Országgyűlés alakuló
ülésének kereteiről, napirendjéről szóló megállapodást szombaton
írják alá a Parlamentben. Erről határoztak a parlamenti pártok
képviselőinek és a független képviselők megbízottjának részvételével
rendezett csütörtöki megbeszélésen.
Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök a tanácskozás
kezdetén emlékeztette a résztvevőket a pártok szakértőinek eddigi
megállapodásaira, majd figyelmükbe ajánlotta, hogy illendő lenne az
alakuló ülésre meghívni az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének
elnökét is. A felvetéssel mindenki egyetértett. Szűrös Mátyás szólt
arról, hogy az első napon, május 2-án a parlamenti pártok közös
kezdeményezésére az Országgyűlés várhatóan törvényben mondja ki:
1956 októberében forradalom és szabadságharc volt Magyarországon. Az
erről szóló tervezetet a frissen megválasztott házelnök terjeszti
elő. Az Országgyűlés 10 állandó és 5 különbizottságát a második
napon választják meg.
A tanácskozás résztvevőinek sikerült megegyezniük abban, hogy az
állandó bizottságok élére - a pártok erősorrendjének megfelelően -
az MDF négy, az SZDSZ két jelöltet állíthat, a többi párt egy-egy
elnököt adhat az állandó bizottságok vezetői posztjára. Az aláírásra
váró tervezet szerint az Alkotmányügyi, a Törvényelőkészítő és az
Igazságügyi Bizottságot MDF-es, az Önkormányzati, Közigazgatási,
Belbiztonsági és Rendőrségi Bizottságot SZDSZ-es, a külügyit MSZP-s,
a honvédelmit FKgP-s, a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottságot
SZDSZ-es, a gazdaságit MDF-es, a szociális és egészségügyit MDF-es,
a Környezetvédelmi Bizottságot a KDNP-s, a Kulturális, Oktatási,
Tudományos, Sport, Televízió- és Sajtó Felügyeleti Bizottságot
MDF-es, az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságot pedig
Fidesz-es képviselő vezeti.
A résztvevők többszöri kompromisszum után egyezséget kötöttek a
bizottsági létszámot illetően is. Az eredetileg 23-23 tagúra
tervezett bizottságok némelyike bővül: a két kis párt - a Fidesz és
a Kereszténydemokrata Néppárt - a Honvédelmi, a Külügyi és a
Környezetvédelmi Bizottságba két-két tagot delegálhat. A független
képviselők elfogadták azt a korábbi indítványt, hogy az általuk
kiválasztott négy állandó bizottságban teljes joggal
képviseltethessék magukat. (folyt.köv.)
1990. április 26., csütörtök 15:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|