|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Folytatódott a parlamenti pártok képviselőinek konzultációja (3.
rész)
|
A továbbiakban újabb témák kerültek napirendre. Tölgyessy Péter azt javasolta: már az alakuló ülésen állítsák fel az állandó bizottságokat, hogy ezek mihamarabb megkezdhessék az érdemi munkát. Elhangzott, hogy mind az MDF-nek, mind az SZDSZ-nek kidolgozott terve van a bizottságok nevére, létszámára, összetételére vonatkozóan. Az egyik elképzelés szerint hat állandó bizottságot kellene felállítani, egy másik javaslat tíz bizottságot tartana megfelelőnek. Mindkét javaslat mellett szólnak érvek: ha több a bizottság, akkor a pártoknak is több lehetőségük van, hogy elnököt állítsanak, kevesebb bizottság esetében pedig nagyobb az esély arra, hogy hatékonyabb legyen a munka. Végül is a pártok képviselői abban állapodtak meg, hogy a kidolgozott javaslatok megismerését követően, a 26-ai szakértői tanácskozáson hoznak érdemi döntést ebben a kérdésben.
Fodor István bejelentette, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében hat helyet biztosítottak a magyar képviselők számára, s el kellene dönteni, hogy milyen elvek alapján delegálják a pártok képviselőiket. Megjegyezte, hogy a szervezet ügyrendje szerint a négyéves ciklusokban valamennyi parlamenti pártnak képviseltetnie kell magát. Volt olyan javaslat, hogy paritásos alapon mind a hat párt küldjön egy-egy képviselőt. Antall József az MDF véleményét tolmácsolva kifejtette, hogy a pártoknak súlyuknak megfelelően kellene delegálniuk, s a kisebb pártok a négyéves ciklus alatt kétévenként váltogatnák egymást. Döntés ebben a kérdésben sem született, így erre a témára is az április 26-ai értekezleten térnek vissza.
Szűrös Mátyás arról adott tájékoztatást, hogy külföldről - Varga Béla kíséretében - hat volt nemzetgyűlési képviselő is részt vesz az Országgyűlés alakuló ülésén. Annak idején egyébként valamennyien a Parlament kereszténydemokrata szárnyához tartoztak. Az ideiglenes ülésrend szerint a hat egykori politikus a miniszterhelyetteseknek fenntartott páholyban foglalhat helyet. Orbán Viktor úgy vélte: gátat kellene vetni az ilyesfajta politikai udvariasságnak, semmi sem indokolja, hogy a hat kereszténydemokrata politikust díszvendégként fogadják. Meglehetősen élénk vita bontakozott ki e témában. Torgyán József annak a véleményének adott hangot, hogy az utolsó legitim Nemzetgyűlés tagjait igenis megilleti ez a megkülönböztetés. Ám felvetődött az is, hogy ennek a Nemzetgyűlésnek jónéhány olyan képviselője is volt, akiket - politikai elveik miatt - senki sem látna szívesen a Parlamentben. (folyt.köv.)
1990. április 19., csütörtök 18:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|