|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Szakértői szinten folytatódtak az Országgyűlési előkészületek
(1. rész)
|
1990. április 18., szerda - A parlamenti pártok szakértői
szerdán az Országgyűlés delegációs termében folytatták az új
Parlament munkájának előkészítését, a május 2-i alakuló ülés
menetrendjéről, illetve a legfontosabb parlamenti teendőkről
tárgyaltak. A résztvevők helyenként parttalannak, meddőnek, ítélték
a konzultációt, mert több kérdésben, így például a jövendő
parlamenti tisztségviselők megválasztásának módjában a hosszas
egyeztetések eredményeként sem sikerült mindenben dűlőre jutni.
A tanácskozás kezdetén a pártok képviselői jóváhagyólag tudomásul vették, hogy az ünnepi ülésen a Himnusz elhangzását követően Oszter Sándor színművész tolmácsolásában elhangzik Petőfi Sándornak A Nemzetgyűléshez című költeménye. Mindjárt ezután vita bontakozott ki a résztvevők között arról, hogy az alakuló ülésre meghívott vendégek között a történelmi személyiségeknek fenntartott széksorokban közéleti személyiségek is helyet foglalhassanak-e. A résztvevők úgy döntöttek, hogy ezt a kérdést a pártok vezetői elé utalják. Az MDF, lévén nem történelmi párt, ragaszkodik ahhoz, hogy a határon túli magyarság kiemelkedő reprezentánsait lássák vendégül: május 2-ára Duray Miklóst, Fodó Sándort, Sütő Andrást és Ágoston Andrást várják. Amennyiben Sütő András egészségi állapota miatt nem tud részt venni, helyét üresen hagyják. A megnyitó ülésre fenntartott további 180 hely közül a pártok 169-cel rendelkezhetnek: az MDF 66, az SZDSZ 40, az FKgP 20, az MSZP 17, a KDNP és a Fidesz 13-13 vendéget hívhat. További öt ,,vendéghely,, az Országgyűlés elnökét illeti meg, a fennmaradó hat helyen pedig a független képviselők vendégei foglalhatnak helyet. A tanácskozás idején értesültek a résztvevők arról, hogy Varga Béla, az 1946-47-es Nemzetgyűlés elnöke is szólni kíván az ünnepi ülésen. Beszédet mond Vörös Vince, az utolsó többpárti parlament jegyzője is. Az egykori országgyűlési képviselők közül Budapestre érkezik Belső Gyula, dr. Eszterhás György, Kovács Zoltán, Mézes Miklós, Pethe Ferenc és dr. Varga László.
Sokáig nem alakult ki egyetértés a pártfrakciók és a független képviselők ülésrendjéről. Az MSZP például azt kifogásolta, hogy mindhárom tervezetben a baloldal legszélére kerül, s e ,,szélsőbaloldali,, elhelyezkedés számára nem felel meg. A sajátos politikai színezetet kapott problémát a független képviselőcsoport delegáltja, Fodor István oldotta fel azzal, hogy a csoport nevében vállalta: ők lesznek a bal oldal legszélén ülő képviselők. (f.köv.)
1990. április 18., szerda 21:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|