|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Fórum a szlovákiai magyarság helyzetéről (1. rész)
|
1990. április 7. - A Rákóczi Szövetség, a Bajcsy-Zsilinszky
Társaság és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Széchenyi
István Szakkolégiuma Társadalomtudományi Klubjának rendezésében
szombaton este a szlovákiai magyarság több vezető személyisége
tartott előadást zsúfolt nézőtér előtt a Budapesti
Közgazdaságtudományi Egyetem Nyelvi Intézetének színháztermében.
Duray Miklós többek közt rámutatott, hogy az általa vezetett Együttélés politikai mozgalom az első olyan szervezet Csehszlovákiában, amely az ország valamennyi nemzetiségének átfogó képviseletét tűzte célul. A mozgalmat támogatja a magyarság javarésze, több ezer csehországi lengyel, valamint rutének, ukránok és a szepességi németek. Mind Duray, mind Püspöki Nagy Péter, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom képviselője méltatta a két szervezet választási koalícióját, amely lehetővé teszi, hogy a június elején sorra kerülő választáson jelentős számú képviselőt küldjenek mind a szlovák, mind a szövetségi parlamentbe. Becslések szerint mintegy 37 ezer szavazatra van szükség egy mandátum elnyeréséhez a szlovák parlamentben, s ennek kétszeresére a szövetségi parlamentben. A csehszlovákiai magyar szavazók száma 410 ezerre tehető, de ehhez hozzá lehet számítani mintegy 200 ezer embert, akik várhatólag magyar szervezetekre fognak szavazni. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom jelentőségét az adja meg, hogy minden jel szerint a Szlovák Kereszténydemokrata Párt - amely valószinűleg a kormányra kerül - keresztény jellegéből adódóan nyilván együttműködik majd magyar testvérszervezetével.
A két említett magyar politikai szervezeten kívül létezik egy harmadik is: a Független Magyar Kezdeményezés (FMK), amely a Nyilvánosság az Erőszak ellen nevű szlovák mozgalommal lépett választási koalícióra. Az FMK a magyar szavazatok 20-25 százalékára számíthat. Tóth Károly, az FMK elnöke azzal indokolta a mozgalma által választott koalíciót, hogy a várható - nacionalizmustól sem mentes - nemzeti fellángolás közepette nem szabad a magyarságnak kizárólag ellenzéki szerepet játszania. Helyes olyan szervezettel is koalícióra lépnie, amelyik bizonyosan kormányra kerül - mondta. (folyt. köv.)
1990. április 7., szombat 20:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|