|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Tőkés László sajtókonferenciája (2. rész)
|
Még Iliescu elnöktől is szemrehányásokat kapott amiatt, hogy állítólag nem képviselte kellőképpen Románia érdekeit, hanem csak a Romániában élő magyarság ügyét pártolta. (A püspök malíciózus megjegyzése: annyira biztosan képviselte Románia érdekeit az Egyesült Államokban, mint amennyire Románia képviseli a földjén élő magyarság ügyét.) A több irányból érkező megtámadtatások azonban még e vádban sem voltak konzekvensek, hiszen a hivatalos propaganda azt kérte számon Tőkés Lászlótól, hogy egyáltalán milyen címen képviseli Romániát a tengerentúlon. Az amerikai úttal kapcsolatos vádaskodások egyik legfőbb kifogás, hogy Tőkés László összekapcsolta a Romániának nyújtandó amerikai legnagyobb kedvezmény megadását a nemzetiségi kérdés rendezésével. A püspök ezzel szemben úgy vélekedik, hogy a román kormánynak ezzel valójában kedvező feltételeket szabtak, hiszen román részről már számtalan ígéret hangzott el a nemzetiségek egyenjogúságáról. A vádak másik eleme, hogy az Amerikában tárgyaló Tőkés László egyoldalú, félrevezető nyilatkozatokat adott a marosvásárhelyi eseményekről. Ezt az alattomos vádat a püspök visszautasította a magyar és a nemzetközi sajtó képviselői előtt, hangoztatván, hogy naprakész információk alapján igazolható tényeket tárt az amerikai közvélemény elé. Álláspontja azóta sem változott: nem kétoldalú összecsapások játszódtak le Erdélyben, hanem a román régi reakciós erők egyoldalúan provokálták a magyarokat. A magyarság agresszió áldozata lett, s ha ellenállást tanúsított, akkor azt puszta önvédelemből tette.
A helyzet kiéleződésének egyik, viszonylag kevéssé ismert eleme a román tömegtájékoztatás áldatlan tevékenysége. A román hírmédiumok, bár a cégért átfestették, a régi időkből megmaradt gárdájukkal gyakorlatilag a Ceausescu idején megszokott módszerekkel operálnak. A tapasztalatok szerint tervszerű dezinformációs kampány folyik a romániai nemzetiségek, mindenekelőtt a magyarság ellen. Az uszító kampánnyal elérték, hogy ma már olyan románok körében is lábra kapott az idegengyűlölet, akik korábban nem voltak megfertőzve a magyarellenességgel. A legkirívóbb példák közül válogatva Tőkés László kiemelte a Nemzeti Demokrata Párt lapjának névtelen glosszáját, amelyben egyenesen azzal vádolták meg, hogy egy ,,külföldi titkos hatalom tábornoki rangú ügynökeként,, tevékenykedik. Kincses Előd ehhez hozzátette: volt olyan román sajtóorgánum, amely úgy vélekedett, Sütő Andrást a magyarok verték össze, hogy ezzel is a románokat próbálják meg lejáratni. (folyt.köv.)
1990. április 4., szerda 18:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|