|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Sajtószabadságot követelnek az újságírók
|
1990. április 3., kedd - A Magyar Televíziós Kamara, a
Magyar Rádiós Kamara, a Nyilvánosság Klub választmánya, valamint a
Magyar Újságírák Országos Szövetségének elnöksége megvitatta a
rádiós és televíziós újságírás helyzetét. A tanácskozás résztvevői
megállapították: a pártok túlnyomó többsége erőteljesen irányítani,
befolyásolni kívánja a rádió és a televízió tevékenységét, amit az
újságírók nem fogadhatnak el.
A tanácskozás résztvevői dokumentumban foglalták össze észrevételeiket a sajtószabadság érvényre juttatásához szükséges feltételekről. Ebben kifejtik: bár minden párt deklarálja - még nincs sajtószabadság. Az újságíró szakma az utóbbi hónapok politikai küzdelmeiben azt tapasztalja, hogy a nemzeti médiumokban a pártok a szólás- és véleményszabadságot magukra nézve sok esetben egyoldalú jogként értelmezik, s a sajtóban megjelenő más álláspontokért magát a sajtót támadják.
A pártérdekek érvényesítését a sajtó közvetlen irányításával, a szakmai munkába való folyamatos beavatkozással képzelik el, tehát a korábbi egypárti rendszer módszereit továbbra is alkalmazzák. Ezért egyre indokoltabb az a félelem, hogy a nemzeti médiumok egyes műhelyeit külön pártálláspontok szócsövévé kívánják változtatni.
Hogy ezt a veszélyt a szakma elháríthassa, javasolják: az Országgyűlés határozatban kötelezze a nemzeti tájékoztató eszközöket - mindenekelőtt a rádiót és a televíziót - a tárgyilagosságra és a pártoktól, valamint a mindenkori kormánytól való politikai függetlenségre. Indítványozzák, hogy az új törvényhozás mielőbb dolgozzon ki a nemzeti médiumok vezetőinek kiválasztására és felügyeletére a pártatlanság elvének megfelelő megoldást. Ez a feladat nem végezhető el a szakmai szervezetek együttműködése nélkül, éppen ezért a részletek kimunkálásához bármilyen formációjú koalíciós kormánynak felajánlják segítségüket és teljes támogatásukat.
Minden további késlekedés egyet jelent azzal, hogy nincs sajtószabadság - állapítja meg a közös dokumentum. (MTI)
1990. április 3., kedd 15:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|