|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Csemadok-nyilatkozat a szlovákiai magyarellenes hangulatról
|
-----------------------------------------------------------
München, 1990. április 1. (SZER, Lármafa) - A felvidéki magyarság életében jelentős esemény volt március elején a Csemadok rendkívüli kongresszusa, amelyen a szervezet teljes vezetését újjáválasztották. Az elnök Sidó Zoltán lett, a két társelnök: Szabó Rezső jogász és Dobos László író, a főtitkár továbbra is Neszméri Sándor. A 81 tagú választmányban Duray Miklós és Varga Sándor is helyet kapott.
Neszméri Sándor egy sajtónyilatkozatában sérelmezte a Szlovákiában megnyilvánuló magyarellenes hangulatot:
- Szlovákiában a magyarellenességnek olyan szélsőséges megnyilvánulásai vannak, amelyek már veszélyeztetik a társadalmi békét, sőt a gazdasági élet folyamatosságát is.
A történelemből már jól ismert, hogy a szélsőséges nacionalista akciókkal, a nemzeti ellentétek szításával a valódi gondokról akarják elterelni a figyelmet.
- Hasonló szellemben nyilatkozott Duray Miklós is, aki különösen sérelmesnek találta, hogy a prágai parlament - a választási törvény elfogadásánál - messzemenően figyelmen kívül hagyta a nemzeti kisebbségek érdekeit: a választói körzetek határainak meghúzása ugyanúgy sérti a nemzetiséget, mint a parlamenti mandátum előfeltételét jelentő 5 százalékos alsó határ kimondása. Szó szerint ezeket mondotta Duray Miklós:
- Csehszlovákiában az állami totalitarizmus új formája van kialakulóban, és nap, mint nap pofont kap a demokrácia. Ez végül is tradíció Csehszlovákiában, és oktalanok azok az emberek, akik azt hiszik, hogy valaha is demokrácia volt. Valójában nem a magyar kisebbség, hanem a demokrácia szenvedett vereséget a csehszlovák parlamentben, amikor a nemzetiségek kérdését figyelmen kívül hagyva megszavazta az új választási törvényt. (folyt.)
1990. április 1., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|