 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Sütő András betegágyánál
|
A bukaresti Romániai Magyar Szó a szabad választásokra
különtudósítóként Budapestre küldte szerkesztőbizottsági
tagját, aki Sütő András írót is fölkereste betegágyánál.
Volt idő, nem is olyan régen, amikor ennek az ágynak a helye
napról-napra változott. Először a marosvásárhelyi klinikán állt,
miután az "ismeretlen" bunkósbotot irányító gyűlölet meggyalázta és
majdnem elpusztította a mai magyar irodalom egyik jelesét, majd
hamarosan a bukaresti Katonai Kórház műtőjében és kórtermében kapott
helyet. Végül a budapesti Honvéd Kórházba került, dr. Farkas József
orvos vezérőrnagy felügyelete alá.
És közben az események úgy peregtek, alig bírtuk őket utólérni.
Ám megálltak a jól őrzött kórházi külünszoba kettős ajtajánál, amely
előtt fehér köpenyes őr posztol, ráadásul az épület körül is
szabályos őrség.
Az írónak most gyógyulnia kell, s azért, hogy gyógyulhasson,
felejtenie. Sütő András azonban nem tud felejteni. Tiszta szerencse,
hogy nem szabad huzamos ideig ágyban feküdnie - a tüdőgyulladás
veszélye miatt -, s ezért a pár négyzetméteren le s fel járkálva,
karosszékében, ágya szélén elüldögélve, felesége, olykor lánya és
fia társaságában az élet, a mindennapok legelemibb funkcióiban
igyekszik föllelni a visszatérés esélyeit.
Az emlékezés visszahozza szellemi frissességét, de fölviszi
páldául a lázát, veszélyezteti lelki egyensúlyát.
alc. Gyógykezelés az NSZK-ban?
Ülök vele szemközt, egy széken, ő a fotelból méreget, felesége
révén kávéval kínáltat. Én sem faggatnám kényes kérdésekről, ő is
feszeng, mert tudja, mit nem szabad kérdeznie.
Mégsem állhatja meg:
- Mi újság odahaza?
Kissé elszontyolodik, amikor megtudja, hogy szinte egyszerre
érkeztünk Budapestre, azzal a különbséggel, hogy én a magam
jószántából jöttem, őt pedig hozták.
- Azért jó, hogy jöttél - mondja tovább -, mert legalább ti is
megtudtok valamit odaát a mi öt órán át tartó ostromállapotunkról.
Nagyon fontos, hogy odahaza megtudjátok: én nem futottam el
De
lehetséges, hogy nyugatnémet orvosi beavatkozásra is szükség lesz...
(folyt.)
1990. március 29., csütörtök 15:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|