Rendszerváltás és az MTI

	Vasárnap: választás (1. rész)
1990. március 23., péntek - A választójogi törvény értelmében az új magyar Parlament 386 képviselői mandátumáról a választópolgárok az általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással döntenek. A szavazás napját - e törvény és az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően - az ideiglenes köztársasági elnök március 25-ére, vasárnapra tűzte ki. E 386 képviselői mandátumra több ezer képviselőjelölt pályázik. Az azonban korántsem biztos, hogy már ezen a vasárnapon valamennyi mandátum ,,gazdára talál,,. A hatályos választójogi törvény úgy rendelkezik, hogy 176 képviselőt egyéni választókerületben választanak meg, 152 képviselői mandátumot a pártok szerezhetnek meg a területi listákon, további 58 mandátum sorsa pedig országos listákon dől el. A törvényalkotók az átmeneti állapotra, a korábbi parlamenti hagyományokra is tekintettel így látták biztosíthatónak, hogy olyan politikai képviselet alakuljon ki, amelyben a személyek alkalmassága, hitelessége, megbízhatósága mellett a különböző politikai pártok befolyásoló, politikaformáló ereje, szerepe növekszik. Az országgyűlési képviselői mandátumért versengők tehát háromféle módon válhattak jelöltté: egyénileg, a pártok területi listáin, illetve az országos listákon. A 176 egyéni választókerületben pártoktól függetlenül (állampolgári kezdeményezésre és támogatással), különféle pártok támogatásával vagy pártok színeiben váltak jelöltté. Az eddig ismert adatok szerint az egyéni választókerületekben több mint 1600 képviselőjelöltet regisztráltak; 200-nál is többen független jelöltként indulnak a választáson, a pártok közül pedig négynek sikerült szinte mindenütt jelöltet állítania. A törvény értelmében a 386 képviselői mandátumból 152-őt csak a pártok szerezhetnek meg - területi listás választással. Az ország 20 területi választókerületében (Budapesten és a 19 megyében) a területi listákon a pártok kétszer annyi jelöltet állíthattak, mint ahány mandátumot az adott területi választókerületben meg lehet szerezni. A pártok jórésze élt is ezzel a lehetőséggel. Például Budapesten a területi listán összesen 28 képviselői mandátumot lehet megszerezni, így egy párt listáján 56 név szerepelhet. (folyt. köv.) 1990. március 23., péntek 10:17
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Vasárnap: választás (2. rész)
A pártok jelöltjei - a törvény rendelkezéseinek megfelelően - indulhatnak mind egyéni választókerületben, mind pedig a területi listán is. A legtöbb párt természetesen élt ezzel a lehetőséggel, hiszen így nagyobb esélyük van arra, hogy az a jelöltjük, akit mindenképpen szeretnének képviselőként bejuttatni a Parlamentbe, megszerezze a mandátumot. Ha viszont a jelöltet az egyéni választókerületben megválasztják képviselőnek, akkor a párt területi listájáról automatikusan törölni kell. A területi listán feltüntetett névsor éppen emiatt egyben sorrendiséget is jelent, hiszen ha egy jelölt nevét törlik, helyébe a listán közvetlenül utána következő jelölt lép. A legtöbb párt (14) egyébként Somogy megyében indul, míg a legkevesebb (9) Budapesten. Hat párt valamennyi területi választókerületben állított listát. Vasárnap a választópolgárok az egyéni választókerületben - az értesítésben megjelölt szavazókörben - voksolnak. Szavazáskor két szavazócédulát kapnak. Szavazni a szavazófülkében, a támogatni kívánt egyéni jelölt, illetve pártlista melletti négyzetbe, tollal beírt kereszttel lehet. A borítékba helyezett szavazólapot a választóknak a szavazatszámláló bizottság előtt kell az urnába bedobnia. Az első szavazónak joga van az urnát a szavazás előtt átvizsgálni és aláírásával hitelesíteni. Az egyik cédula az egyéni választókerületükben megválasztható jelöltek névsorát tartalmazza. Közülük egyetlen konkrét személyre kell majd leadni a voksot, függetlenül attól, hány név szerepel a cédulán. Az első választási fordulóban az a jelölt lesz képviselő, aki az érvényes szavazatok több mint a felét megkapta, feltéve, hogy a szavazásban a választókerület polgárainak több mint a fele részt vett. Ha valamely választókerületben a választópolgároknak több mint a fele nem szavazott, akkor második fordulót kell kiírni. A második fordulóban mindazok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban is indultak. Ez esetben az lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a második fordulóban a választókerület polgárainak több mint az egynegyede szavazott. Második fordulót kell tartani akkor is, ha a választópolgárok több mint a fele szavazott ugyan, de egy jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint a felét. Ez esetben a második fordulóban azok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban az érvényes szavazatoknak legalább 15 százalékát elnyerték. (folyt.köv.) 1990. március 23., péntek 10:22
Vissza »

	Vasárnap: választás (3. rész)
Ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor az első fordulóban legtöbb szavazatot elért három jelölt indulhat. Képviselő pedig az lesz közülük, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a választópolgárok több mint egynegyede szavazott. A másik szavazócédulán az adott területi választókerületben listával rendelkező pártok neve és jelöltjei szerepelnek abban a sorrendben, ahogyan azt a területi választókerületben kisorsolták. A szavazáskor a választópolgár csak a pártra szavaz. A névsor csupán tájékoztatásul szolgál, hogy egy párt kiket kíván a Parlament padsoraiba ültetni. A pártokra leadott voksokat területi szinten és országosan is összesítik, s a törvényben rögzített számítási mód alapján dől majd el: melyik párt juthat egyáltalán mandátumhoz és hányhoz. A törvény szerint ugyanis mandátumot a területi listán csak az a párt szerezhet, amely az országosan összesített érvényes szavazatok több mint 4 százalékát megkapta. A területi listás választásnál akkor kell második fordulót tartani, ha az adott területi szavazáson nem vett részt a választópolgárok több mint fele. Ez esetben az első fordulóban is indult pártlisták szerepelhetnek a választáson. A második forduló akkor lesz érvényes, ha a választópolgárok több mint egynegyede szavazott. Az országos listán megszerezhető 58 mandátum sorsa - amelyekre, mint ismeretes, 12 párt pályázik - a területi listákra leadott és országosan összesített érvényes szavazatok ismeretében dől el. Országos listára viszont a választópolgárok közvetlenül nem szavaznak. Vasárnap reggel hat órától lehet majd szavazni este hat óráig a szavazókörökben, viszont ha szükséges, a szavazóhelyiségeket este nyolc óráig is nyitva tartják. Zárás után a szavazatszámláló bizottságok azonnal megkezdik a szavazatok összesítését és az elkészült jegyzőkönyveket továbbítják az egyéni választókerületi választási bizottságokhoz. Innen a területi, majd az országos választási bizottsághoz kerülnek a jelentések, természetesen újabb összesítések után. A szakemberek szerint az első részeredmények vasárnap, az éjszakai órákban már ismertté válhatnak. (MTI) 1990. március 23., péntek 10:24
Vissza »