|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Szovjet sajtó - Marosvásárhely
|
Dorogi Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. március 21. szerda (MTI-Tud.) - A szovjet
tévé 120 perc című reggeli zenés műsora szerdán reggel nyugati
rádióállomások híradásai alapján számolt be a marosvásárhelyi
összetűzésekről, az azt követő magyar válaszlépésekről, a budapesti
tüntetésről. A BBC jelentését ismertetve a szovjet tévé kitért Sütő
András sebesülésére is.
A szovjet tömegtájékoztatás nem szentel különösebb figyelmet a marosvásárhelyi eseményeknek. A tévé mellett egyedül az Izvesztyija című napilap számolt be eddig rendszeresen - kedden bukaresti, szerdán budapesti tudósítói tollából - a véres összetűzésekről. A kedd esti tévéhíradó, valamint szerdán a Szelszkaja Zsizny című napilap a TASZSZ jelentését ismertette az eseményekről.
Az Izvesztyija tárgyszerű szerdai tudósításában külön is megemlítette, hogy a magyarellenes szélsőséges akciót valamennyi magyarországi politikai párt elítélte. A jelentés, amely a szovjet sajtóban először közli a romániai város magyar nevét is, kitér a budapesti magyar-román értelmiségi találkozóra, s arra, hogy ennek résztvevői közös erőfeszítést sürgettek ,,az erdélyi Karabah,, elkerülése érdekében.
A szovjet lap tudósítója megállapítja: a Ceausescu-diktatúra bukása után úgy tűnt, hogy a két ország kapcsolatai normalizálódnak, s ezt a reményt erősítette meg a magyar külügyminiszter december 30-i bukaresti látogatása is. Az utóbbi hetekben, miután a magyar nemzetiségi kisebbség részéről egyre hangosabban követelték az autonómia helyreállítását, megváltozott a helyzet.
A tudósítás végezetül Horn Gyula külügyminisztert idézi, aki az értelmiségi találkozón a két ország kapcsolatairól szólva kijelentette: a decemberi forradalomhoz fűzött remények nem igazolódtak be, a haladás túl lassú. +++
1990. március 21., szerda 17:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|