|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Marosvásárhely - lengyel lapok
|
Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítója jelenti:
Varsó, 1990. március 21. szerda (MTI-tud) - Szerdán első
alkalommal számolt be részletesen a lengyel sajtó a romániai
magyarellenes megmozdulásokról, amelyeket a Szolidaritás lapja, a
Gazeta Wyborcza és a Sztandar Mlodych magyarellenes pogromnak nevez.
A Gazeta Wyborcza, amely a legrészletesebben és a legobjektívebben számolt be az elmúlt napok romániai eseményeiről, budapesti keltezésű jelentésében ,,fasisztoidnak,, nevezi a Vatra Romaneasca nevű nacionalista szervezetet és tagjait teszi felelőssé a halálos áldozatokat is követelő összecsapásokért. A budapesti tudósító beszámolt a magyar külügyminiszter és a magyar kormányfő reagálásáról, a budapesti tüntetésről és arról is, hogy a romániai magyarság eredménytelenül kérte a rendfenntartók segítségét saját védelmében, továbbá hogy az MDF a csehszlovák és a lengyel kormányhoz fordult volna az Erdélyben élő magyarok támogatását kérve. Egyedül a Gazeta Wyborcza számolt be arról, hogy az erőszakos cselekmények során súlyosan megsérült Sütő András is.
A többi szerdai lap igyekezett kitartani az elmúlt éveket jellemző látszat-objektivizmus mellett és egyszerűen etnikai zavargásokról írt. A Trybuna, a Lengyel Köztársaság Szociáldemokrata Pártja napilapja és a Zycie Warszawy a bukaresti Magyar Szóra hivatkozva úgy tudja, hogy az összecsapások közvetlen oka az volt, hogy a magyar tüntetők Marosvásárhelyen betörtek a megyei tanács épületébe és kikényszerítették a tanácselnök lemondását. Erre válaszul érkeztek a környező helyiségekből románok, akik rátámadtak a Romániai Magyar Demokrata Szövetseg székházára és felgyújtották azt.
A Sztandar Mlodych a ,,helyzet iróniájának,, nevezi, hogy a zavargásokkal egyidőben zajlott Budapesten a magyar és a román értelmiségi találkozó az ,,értelmiség a történelmi kompromisszumért,, jelszóval. Egyelőre egyetlen lengyel lap sem bátorkodott kommentálni a romániai eseményeket, nem ítélte el a magyar nemzeti kisebbséggel szembeni román magatartást, és nem minősítette a magyar etnikum követeléseit sem. Egyedül a Gazeta Wyborcza részletes anyagán érződik a romániai magyarok ügye melletti rokonszenv. +++
1990. március 21., szerda 14:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|