|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
- Románia: szükségállapot - 2. folyt.
|
Marosvásárhelyen viszont tegnap magyar tömegtüntetésen követelték a szélsőséges Vatra Romaneasca föloszlatását. A tüntetés békésen indult, de az ellentüntetés újabb súlyos összecsapásokhoz vezetett - hangzik a legtöbb jelentés, de a marosvásárhelyi rendőrfőparancsnok azt állította, hogy a magyarok kezdték a vandalizmust.
Stanculescu tábornok, a Románia védelmi minisztere tv-beszédben hangoztatta, hogy a hadsereg kész megvédeni a szabad románia integritását. A Nemzeti Egységtanács rendkívüli ülésén úgy döntött, hogy újabb alakulatokat küldenek a térségbe a biztonsági erők támogatására. A testület fölszólította a helyi hatóságokat, hogy tegyenek meg mindent a nyugalom helyreállítása érdekében. Az ország vezetősége óvott minden szélsőséges nacionalista, soviniszta megnyilvánulástól, hangsúlyozva, hogy elítéli ezeket a jelenségeket, függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségről van szó. Iliescu, Románia ideiglenes elnöke ugyanilyen értelmű beszédet mondott a televízióban.
A magyarországi politikai élet prominens személyeségei sorra felemelték szavukat az erdélyi magyarok üldözése ellen. Horn Gyula külügyminiszter - mint jelentettük - az ENSZ közbenjárását kérte a Romániában élő magyarok ügyének kivizsgálásához. A budapesti magyar-román értelmiségi találkozó részvevői pedig nyilatkozatban fejezték ki megdöbbenésüket a magyarok, közöttük Sütő András súlyos bántalmazása miatt. Ugyanakkor valamennyi társadalmi és politikai szervezetet, csoportot és tömörülést mértéktartásra, józanságra és felelősségtudatra szólítottak föl.
Egy prominens román résztvevő tömören azt mondta: Erdélyben nem szabad romániai Karabahnak létrejönnie. +++
1990. március 21., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|