 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Mit tegyünk Erdélyért?
|
----------------------
Washington, 1990. március 20. (Amerika Hangja, Esti híradó) - A
Magyar Köztársaság tiltakozott Romániánál a Marosvásárhelyen történt
atrocitások miatt. A mikrofonnál kiküldött munkatársunk Skorka Anikó
és Horn Gyula, a Magyar Köztársaság külügyminisztere:
- Miniszter Úr
Az erdélyi magyarság Európa legnagyobb
kisebbsége, akit a legnagyobb támadások érnek. Mit tesz, vagy mit
tervez tenni a magyar kormrány ebben az ügyben?
- December végén, amikor Bukarestben jártam, elsőként a
kollégáim közül, én ott megfogalmaztam, hogy új alapokra kell
helyezni a magyar-román viszonyt. Ennek viszont feltétele az, hogy
egy teljesen új politikára van szükség a magyarsággal kapcsolatban.
Új politikára, amelynek a lényege, hogy maradéktalanul biztosítani
kell a magyarság egyéni és kollektív jogainak a szavatolását
Romániában, helyre kell állítani a Ceausescu-diktatúra által okozott
mérhetetlen pusztulásokat, pusztításokat a kulturális életben, az
oktatás és minden más területen. Biztosítani kell a magyarok
önrendelkezését, beleértve azt is, hogy részt vehessenek a
döntéshozatalban, a politika formálásában és természetesen azt, hogy
teljesen szabaddá tegyék a Magyarország és Románia közötti
érintkezést a nemzetiségek, így a magyarok számára.
Meg kell mondanom, hogy bár ugye a román fél ezzel teljesen
egyetértett, az új vezetés, december vége óta sajnos rendkívül kevés
dolog történt. Igen lassú a folyamat, inkább hátráltatást,
késlekedést tapasztalunk, mintsem cselekvést. És különösen az utóbbi
hetekben rendkívüli módon felerősödtek a nacionalista hangok,
nacionalista törekvések, sőt azt mutatják az események, hogy
fasisztoid jelenségekre is sor került, és ezek csúcsosodtak ki a
tegnapi marosvásárhelyi nagyon véres eseményekben, melynek többek
között Sütő András és mások is áldozatai lettek, már legalábbis úgy,
hogy súlyos sérüléseket szenvedtek. (folyt.)
1990. március 20., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|