Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › március 15.
1989  1990
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15. ünneplése Romániában

"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban, rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette meg és koordinálta. Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi létnek. "

Újabb magyar áldozat Erdélyben - Csoóri Sándor nyilatkozata (1. rész)

1990. március 20., kedd - A magyarellenes cselekmények újabb áldozatáról érkezett hír Erdélyből: Szatmárnémetiben belehalt sérüléseibe Szűcs Ferenc kirakatrendező. A 42 éves férfit akkor támadták meg és szurkálták össze, amikor március 15-én az Erdődre szánt koszorúkat mentette, vitte be a helyi katolikus plébánia udvarára.


X X X


A Marosvásárhelyről érkező, Sütő András súlyos sérüléséről szóló
hírek, s az újabb áldozatról beszámoló tudósítás nyomán az MTI
munkatársa Csoóri Sándor írótól, a Budapesten tanácskozó
magyar-román értelmiségi csúcstalálkozó társelnökétől kért
nyilatkozatot kedden délelőtt.

    - Az első gondolat a megdöbbenésé. Már az is kegyetlen sors, ha
egy író politizálni kényszerül, hiszen az írásaival kellene
kifejeznie, hogy mit gondol a társadalomról, a történelemről, az
emberekről. Úgy látszik azonban, a világnak ebben a térségében
minden igazság az irodalomba vonul vissza és ott próbál kifejeződni.
És Sütő Andrásnak, e kiemelkedő írónak, a testi épségét, az életét
is kockáztatva politizálnia kell, mint ahogyan Kelet-Európa más
országaiban alkotó íróknak is ezt kellett tenniük. Sütő András
egyébként egyáltalán nem volt politikus alkat, s most mégis
rákényszerült erre - a megdöbbentő következményt ismerjük...

    - Tegnap egész éjszaka hívogattuk Vásárhelyt, mert úgy
gondoltuk, ha állapota nagyon súlyosra fordulna, akkor talán
célszerűbb lenne átszállítani őt Magyarországra. Úgy tudom azonban,
hogy Sütő András nem akarja ezt, az övéi között akar maradni.

    - A magyarellenes atrocitások nem torpedózhatják meg a magyar és
a román vezető értelmiségiek ígéretesen alakuló budapesti
párbeszédét
Éppen ilyenkor kell a leghatározottabban összefogni, s
megmutatni, hogy igenis tárgyalásokra van szükség. A románoknak és a
magyaroknak egyaránt ez az érdekük. Nem lehet, hogy a reakció, az
erőszak győzzön
(Micsoda őrület: a tömeget pusztán az
felbőszítette, hogy egy patika kirakatára magyarul is felkerült a
cégtábla. Olyan gyűlölködésre utal ez, ami egyáltalán nem fér össze
a romániai forradalommal és azzal a reménykedéssel, amelyet a
magyarság e forradalom idején érzett.) (folyt.köv.)



1990. március 20., kedd 11:24


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek - A diadalkudarc (1990.03.01-04.08)

"Mintegy 3-4000 ember gyűlt össze a téren. Az emberek többségének nem volt magyar kokárdája, ilyesmit csak néhányan viseltek, kis fehér vászondarabokat festettek be hozzá, két szélén piros és zöld festékkel. Az ünnepség igen visszafogott és megható volt. Elmondtam a Fidesz szövegét. Amíg beszéltem egyfolytában remegett kezem-lábam. Holott nem volt mitől félni, s mégis! Éreztem, hogy valami nagyon rossz dolog készülődik. Az elmúlt hónapok során kifejlődött bennem valami különös veszélyérzet. Az ünnepség még tartott, amikor már újra autóba ültünk, s indultunk vissza Budapestre... Pest határában jártunk, amikor a Kossuth bemondta, hogy Romániában több helyen is atrocitások érték a március 15-ét ünneplő magyarokat..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD