|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Románia - Vatra Romanesca, magyarok
|
Bukarest, 1990. március 15. csütörtök (MTI-Rompres) -
,,Szélsőséges magyar elemek indokolatlan,, követeléseit ostorozta a
Flakara című, Bukarestben megjelenő hetilapnak adott nyilatkozatában
Radu Ceontea, a Vatra Romanesca elnevezésű román szervezet elnöke. A
nyilatkozó ,,igazságtalannak tartja, hogy a romániai magyar
kisebbség nem pusztán jogokra, hanem előjogokra tart igényt,,.
Szerinte ,,szélsőséges magyar vezető személyek rögtön a forradalom után nem csak jogokért szálltak síkra, hanem mindenfajta előnyök megszerzésére akarták felhasználni a forradalom után kialakult helyzetet,,. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség már december 26-án nyilvánosságra hozta programját, olyan pillanatban, amikor ilyesmi más politikai vagy etnikai csoportnak még eszébe sem jutott - érvelt. Nyilván arról van szó - fejtegette a nyilatkozó -, hogy egyesek túl sokáig vártak e pillanatra, és hasznot akartak húzni a forradalom után kialakult hatalmi űrből, mégpedig nem a demokrácia érdekében, hanem azért, hogy valóra váltsák az uralkodás iránti nosztalgiájukat.
Radu Ceontea közölte, hogy szerinte a romániai magyar nemzetiségnek semmiféle jogalapja sincsen arra, hogy a Ceausescu-féle diktatúra legfőbb áldozatának tekintse magát, mivel ,,a szenvedést és a nyomort az előző rendszer nemzetiségre való tekintet nélkül, demokratikusan osztotta el,,. A kisebbségek viszont bizonyos utakon kedvezményekhez jutottak - állította.
A román szervezet elnöke úgy véli, hogy ,,normális helyzet csak az új törvények tiszteletben tartásával, az ország vezetői iránti lojalitás révén alakulhat ki, nem pedig olyan akciók által, mint amilyeneket Erdély egész területén Pálfalvi Attila volt oktatási miniszter-helyettes szervez sokszor erőszakos, garázda és vakmerő szélsőségesek támogatásával,,. Az utóbbiak nem mutatnak semmiféle megértést az országban kialakult súlyos politikai helyzet és az Erdélyben élő románok fájdalmas történelmi múltja iránt - így Radu Ceontea.
Ugyanezen a napon jelent meg a Dimineata című napilapban Dávid Gyula egyetemi tanár interjúja. Ebben a magyar professzor rendkívül fontosnak tartja, hogy a román nép olyannak ismerje meg végre a magyarok kultúráját, múltját és jelenét, amilyen az valójában, s nem pedig amilyennek a forradalom által megdöntött rendszer festette le. +++
1990. március 15., csütörtök 19:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|