|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Március 15. - 1990 - Bem tér (1. rész)
|
1990. március 15., csütörtök - A Bem térre érkező tömeg
soraiból kiváltak az SZDSZ és a Fidesz csoportjai, mert - mint
képviselőjük közölte: nem hajlandók a Bem-szobor mögötti Demisz-,
Agrárszövetség-, Kereszténydemokrata Néppárt- és Bajcsy-Zsilinszky
Társaság-transzparensek alatt ünnepelni. A Magyar Demokrata Fórum
tagjai ugyancsak elkülönülve, a Bem-szobor háta mögött, az MDF
székháza előtt felsorakozva vettek részt a megemlékezésen.
Az első szónok Gáspár Miklós, a Kereszténydemokrata Néppárt képviseletében történelmi példák sorát felidézve hangsúlyozta: a mostani tavasz a magyarság feltámadását, egy új országépítés kezdetét hozhatja. Éppen ezért figyelmeztetett arra: napjainkban bűn a haza ügyei iránti közömbösség. Mint mondotta: az új országépítés feladatainak vállalására kötelez mind az 1848-49-es, mind az 1956-os forradalom hőseinek áldozatvállalása, mártírjainak emléke.
Zétényi Zsolt, a Bajcsy-Zsilinszky Társaság főtitkára ugyancsak az elmúlt évtizedek, évszázadok történelmi sorsfordulóira emlékeztette a gyűlés résztvevőit. Kijelentette: a magyarság történelmére mindig is jellemző volt, hogy kétségbeesetten védeni próbálta szabadságát, még ha nálánál sokkalta erősebb ellenféllel is kellett szembeszegülnie. A Rákóczi-szabadságharc, 1848 márciusa, majd 1956 történelmi példáját idézve a szónok rámutatott: hazánk most új aratás előtt áll, s reménéy van arra, hogy 1990 meghozza számára a szabadságot, a függetlenséget, a parlamenti többpártrendszert, az önkormányzatot.
A MISZOT és a Demisz felkérésére az Erdélyből érkezett Szabó András szólt a Bem téren egybegyűltekhez. Az erdélyi Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség alelnöke a romániai magyar fiatalok üdvözletét tolmácsolta, majd kifejtette: március 15-e nem válhat pártok parádéjává, hiszen az a magyar nép legnagyobb nemzeti ünnepe, még ha évtizedeken át csak úgynevezett ,,tűrt,, ünnep lehetett is. A szónok a továbbiakban hangsúlyozta: Közép-Európában olyan demokráciák építésén kell munkálkodni, amelyekben - Bibó István szavaival - senkinek nem kell félnie. (folyt. köv.)
1990. március 15., csütörtök 18:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|