|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Március 15. - 1990 - Petőfi-szobor (1. rész)
|
1990. március 15., csütörtök - 1848, 1956 és 1990 - három
dátum, amelyet az ország függetlenségéért, a nemzetet sanyargató
diktatúrák eltörléséért, az emberi szabadságjogokért vívott küzdelem
kapcsol egybe. A márciusi és az októberi ifjak szellemiségét idézték
fel csütörtökön a Petőfi-szobornál. Az ellenzék március 15-ei
ünnepségeinek hagyományos helyszíne zsúfolásig megtelt. A szobor
talapzatát, koszorúk, virágok borították. Zászlók lobogtak a
kezekben, transzparensek emelkedtek a magasba, egyiken a szónokok
gondolatait is kifejező felirat: ,,Kísértet hagyta el Európát
,,.
A pártok közötti megállapodásnak megfelelően déli 12 órakor kezdődött a megemlékezés, amelyen a Szabad Demokraták Szövetségének, a Vállalkozók Pártjának, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak és a Fiatal Demokraták Szövetségének. szónokai osztották meg gondolataikat a megjelentekkel. A tömeg azonban már 10 órától gyülekezett a téren. A szervezett megemlékezést közvetlenül megelőzően szólt az emberekhez a Magyar Október Párt képviseletében Krassó György. Szavait mindaddig figyelemmel kísérték, mígnem felszólította a jelen lévőket, hogy ne menjenek el szavazni, vagy szavazócéduláikat azzal a felirattal dobják az urnába: valóban szabad választást akarunk. Ettől fogva füttykoncertbe, fújolásba, az egyet nem értés tapsorkánjába fulladt mondanivalója.
Viharos taps fogadta a déli 12 órakor a szónoki emelvényre lépő Mécs Imrét, aki az SZDSZ képviseletében szólt hallgatóságához. Arról beszélt, hogy a szabadságért, a függetlenségért, a demokráciáért síkra szállókat a kommunista diktatúra és kiszolgálói sem tudták megtörni, elhallgattatni. A diktatúra egyik fegyverét, a titkosszolgálatot pedig a népakarat végül felhasználója ellen fordította.
A Vállalkozók Pártját képviselő Oláh Imre a márciusi ifjak céljaira és küzdelmeire emlékeztetve kifejtette: az 1848-as polgári forradalom óta 142 év telt el, és az ország még ma sem független. Petőfi híres sorait idézve - ,,habár fölül a gálya, alul a víznek árja, azért a víz az úr ,, - hangsúlyozta: 142 év után ismét itt a lehetőség, hogy a nép dönthessen saját jövőjéről. Élni kell a szabadság, a többpártrendszer adta lehetőségekkel - mondotta. (folyt. köv.)
1990. március 15., csütörtök 17:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|