|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Március 15. - 1990 - Vársétány
|
1990. március 15., csütörtök - Százak részvételével a
Várban, a Tóth Árpád sétányon, a magyar nemzeti lobogó előtt
tartotta március 15-i megemlékezését a Magyar Szocialista
Munkáspárt.
Thürmer Gyula, az MSZMP KB elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta: azokhoz a milliókhoz csatlakoznak, akik országszerte a gyárakban, az intézményekben, a földeken, az iskolákban köszöntik közös ünnepünket.
A továbbiakban emlékeztetett arra: - 1848 - nagyszerű történelmi kísérlet volt. A magyar nép saját útját akarta járni, saját eredményeire és értékeire támaszkodva csatlakozni az európai haladáshoz. Elődeink nagyszerű terve akkor nem sikerült, de szándékai ma is tiszta forrásul szolgálnak nekünk a megújult MSZMP-nek, a ma forradalmi pártjának - mondotta. Ezt követően rámutatott: a márciusi forradalom és az azt követő események máig is érvényes üzenete az is, hogy a népnél senki sem lehet bölcsebb. Sem kiemelkedő személyek, sem kormányok, sem politikai pártok. Az elmúlt másfél évszázad számtalan baja származott abból, hogy a nép feje fölött döntöttek. A nép, a nemzet sorsáról csak a nép, s csakis a nép dönthet.
A magyar szellemi élet legkiválóbbjai, a magyar paraszt, a polgár, a még kis számú munkás 1848-ban vállalta a forradalom védelmét, a szabadságküzdelmet. Vállalta, mert hitte: a szabad országban valóban a nép lesz a maga ura. Hisszük, valljuk, hogy a nép, a dolgozók demokratikus kormányásánál ma sincs jobb politikai rendszer. Ne engedjük hát, hogy a nép helyett más döntsön.
1848 mindannyiunk számára kell hogy jelezze: a haladás sokszínű, az igazságot senki sem sajátíthatja ki. A nemzet fejlődéséért együtt kell munkálkodnia a polgárnak, a kereskedőnek, az iparosnak, az értelmiséginek, a parasztnak és a munkásnak. Ki lehet hagyni egyiket, vagy másikat a közös erőfeszítésekből, de ennek a társadalom az egész nemzet szenvedi kárát.
Váltsuk ma valóra március eszméiből mindazt, ami eddig nem sikerült. Most egyedülálló lehetőségünk van erre Az európai változások a haladásra ösztönöznek bennünket. Teremtsük meg a nép demokratikus kormányzását Legyen mindenkinek hazánkban munkája, tisztességes megélhetése Éljen mindenki szabadságban és biztonságban - mondta végezetül a szónok.
Ezt követően a résztvevők átvonultak Kossuth és Táncsics egykori várbeli börtönéhez, és ott megkoszorúzták az emléktáblákat. (MTI)
1990. március 15., csütörtök 14:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|