|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Március 15-e - 1990 - Monok (1. rész)
|
1990. március 15., csütörtök - Több ezren gyűltek össze
csütörtökön Kossuth Lajos szülőfalujában, a Borsod-Abaúj-Zemplén
megyei Monokon, hogy megünnepeljék az 1948-49-es szabadságharc
évfordulóját. A Kossuth-szobor előtt lezajlott ünnepi gyűlés szónoka
Németh Miklós miniszterelnök volt.
Többek között arról beszélt, hogy hosszú évtizedek óta most először talán jogos a remény: nemcsak Magyarországon, hanem a környező országok magyarlakta városaiban, falvaiban is nemzeti színű kokárdát viselhet, szabadon énekelheti nemzeti imáinkat - a Himnuszt és a Szózatot - az 1848-49 máig ható tanulságaira, a szívükben őrzött hőseire emlékező magyarság.
A szónok a továbbiakban, a sok évtized során az egyetemes magyarság ünnepévé nemesedett nap alkalmából, a Magyar Köztársaság miniszterelnökeként testvéri szeretettel köszöntötte a Kárpát-medencében és a világ bármely más zugában élő magyarokat.
Rámutatott: ez az ünnep a mindenkori hivatalos Magyarországon nehezen találta meg a méltó helyét. Népi hagyományként viszont túlélt minden megpróbáltatást, mindig, minden körülmények között legnagyobb nemzeti ünnepünknek számított. Csakknem másfél évszázad távlatából ma is töretlen erővel sugározza azt a fő tanulságát, hogy csak az ellentéteket félretéve, együtt, összefogva tudunk előbbre jutni.
,,A mi harcunkban Európa szabadságának harca vívatott,, - írta annakidején Kossuth, s ma szinte magától kínálkozik a történelmi párhuzam 1848 március idusa, s a hazánkban zajló demokratikus megújulási folyamat között. Nyilvánvaló ugyanis, hogy mindazok a korszakos változások, amelyek 1988 májusával vették kezdetüket e honban - a pártállam lebontása, a vasfüggöny felhúzása, az emberi jogok, a nemzetiségi egyéni és kollektív jogok érvényesülésének kiteljesítése, a többpártrendszer bevezetése, s demokratikus jogállam kiépítése - jelentőségében és hatásában messze túlmutat hazánk határain. Joggal állítható, hogy a közép-kelet-európai térségben végbemenő demokratikus megújulás élvonalában haladunk. (folyt.köv.)
1990. március 15., csütörtök 14:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|