Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › március 15.
1989  1990
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15. ünneplése Romániában

"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban, rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette meg és koordinálta. Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi létnek. "

Lafontaine Mitterrand-nál (1.rész)

Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti:
Périzs, 1990. mércius 15. csütörtök (MTI-tud.) - Egyórás megbeszélést folytatott szerdán este Francois Mitterrand francia köztársasági elnök Oskar Lafontaine nugatnémet szociáldemokrata politikussal, az SPD alelnökével, aki várhatóan Helmut Kohl kancellár ellenfele lesz a legközelebbi választáson. A politikus találkozott Roland Dumas külügyminiszterrel is, csütörtökön pedig megbeszélést folytat Michel Rocard miniszterelnökkel és Laurent Fabiussal, a Nemzetgyűlés elnökével. Szombaton felszólal a francia Szocialista Párt kongresszusán Rennesben.


A szociáldemokrata vezetőnek adott hangsúlyos francia fogadtatás
a megfigyelők szerint egyértelműen újabb bizonyítéka annak az
elhidegülésnek, amely Kohl és Mitterrand között következett be,
amiatt, hogy a bonni kancellár - a sokszor hangoztatott
nyugatnémet-francia barátság és szoros együttműködés ellenére - a
német egyesítésre vonatkozó terveiből kihagyta Párizst, nem
konzultált a francia elnökkel, s annak többszöri jelzése ellenére
sem volt hajlandó egyértelműen állást foglalni a jövendő egységes
német állam keleti határa kérdésében. Párizs nyilvánosan is jelezte,
hogy az egyesítés kérdésében az SPD álláspontját támogatja, bár
egyetért Hans-Dietrich Genscher külügyminiszternek a kancellártól
valamelyest eltérő politikájával is.

    A nyugatnémet politikus az elnökkel folytatott tárgyalás után
nyilatkozott az újságíróknak. Nem titkolta, hogy másként látja az
egyesítés kérdéseinek megoldását, mint Helmut Kohl. Külön aláhúzta,
hogy az NSZk-nak ,,szomszédaival, mindenekelőtt Franciaországgal
teljes egyetértésben,, kell eljárnia, figyelembe kell vennie
szomszédai érdekeit, beleértve a biztonsági érdekeket is. ,,Végig
kell gondolnunk a lengyelek, a csehek, a magyarok, a szovjetek
biztonsági érdekeit is,, - hangoztatta. Az egyesítés kérdésében
,,igen sok pontban közös volt az álláspont,, közte és a francia
elnök között - mondta. Kitért ugyan a katonai szövetségek jövőjének
taglalása elől, de kijelentette, hogy elképzelhetőnek tartana egy
közös ,,német-lengyel brigád,, felállítást, annak a katonai
egységnek mintájára, amelyet az NSZK és Franciaország hozott
korábban létre. Szerinte ez ,,a megbékélés jelképe lehetne,, a két
ország között. (folyt.)



1990. március 15., csütörtök 11:00


Vissza » Folytatásokkal »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek - A diadalkudarc (1990.03.01-04.08)

"Mintegy 3-4000 ember gyűlt össze a téren. Az emberek többségének nem volt magyar kokárdája, ilyesmit csak néhányan viseltek, kis fehér vászondarabokat festettek be hozzá, két szélén piros és zöld festékkel. Az ünnepség igen visszafogott és megható volt. Elmondtam a Fidesz szövegét. Amíg beszéltem egyfolytában remegett kezem-lábam. Holott nem volt mitől félni, s mégis! Éreztem, hogy valami nagyon rossz dolog készülődik. Az elmúlt hónapok során kifejlődött bennem valami különös veszélyérzet. Az ünnepség még tartott, amikor már újra autóba ültünk, s indultunk vissza Budapestre... Pest határában jártunk, amikor a Kossuth bemondta, hogy Romániában több helyen is atrocitások érték a március 15-ét ünneplő magyarokat..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD