|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - Szűrös Mátyás beszéde (13. rész)
|
Az öt esztendős munkaprogramot ezzel lezárván az Országgyűlés ünnepi ülésen emlékezett meg az 1848-as forradalom évfordulójáról. Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök ünnepi beszédében hangsúlyozta:
- Történelmet élünk és történelemre emlékezünk. Március 15-ét igazi nemzeti ünnepként ülhetjük meg, amikor a magyarság a progresszió élvonalába lendülve megújulóban van, és úttörő szerepet játszik Közép-Európa politikai arculatának megváltoztatásában, a demokratizálódás jegyében.
- 1848 márciusa történelmünk nagy pillanata, amely újra és újra felragyog és híveket toboroz Magyarországon. Csak a valóban nagy és történelmi eseményeknek lehet és van ilyen hatalmas kisugárzása - szögezte le. - Eszméi az időtől nem fakultak, s az akkori ifjak lendülete akár a miénk is lehetne - bár a miénk lenne. Ez az ünnep mindenkor a nemzeti összefogás példájára, a hősi erőfeszítés élményére, a haladás élvonalába rugaszkodás esélyeire emlékeztetett. Ezért volt, hogy március 15-ét szívében őrizte a nép, s próbálta kisajátítani a mindenkori hatalom; ezért is volt, hogy a különböző korok és rendszerek elfogultan és önkényesen bántak 1848 márciusának nagyjaival; egyszer Petőfi, máskor Deák vált példává Kossuth és Széchenyi neve mellett. Márpedig ők bármennyire másként akartak, együtt váltak egésszé - emlékeztetett Szűrös Mátyás, utalva arra, hogy múlt századi történelmünknek éppúgy nagyszerű értéke Eötvös liberális alkotmányossága, nemzetiségi progressziója, mint Deák politikai kultúrája, nagyfokú rugalmassága és pontos helyzetfelismerése, vagy Petőfi forradalmisága, Kossuth polgári radikalizmusa, Széchenyi gazdasági éleslátása és az emlékezet által oly mostohán kezelt Batthyány Lajos törvénytisztelete és szervezőképessége. Ma sincs ez másként, nincs egy és kizárólagos igazság; éppúgy szükség van a forradalmi lendület és a fontolva haladás híveire, a nagyívű látomásokra és a józan, szakszerű tárgyilagosságra: ez így alkot egységes egészet - állapította meg.
A továbbiakban részletesen elemezte azokat a történelmi folyamatokat, amelyek a forradalom kirobbanásához vezettek, majd a szabadságharc máig ható mondanivalóját hangsúlyozta.
- Nemzetünk sok százados kitörési kísérleteinek tapasztalatai arra intenek: minden téglára és tartóoszlopra szüksége van az olyan nemzeti hajléknak, amely otthona lehet e száz viszály tépte országnak és a benne élőknek. (folyt.köv.)
1990. március 14., szerda 17:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|