|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Kossuth- és Széchenyi-, valamint Kiváló és Érdemes Művészeti
díjakat adtak át (1. rész)
|
1990. március 13., kedd - Március 15-e alkalmából kedden a
Parlament kupolatermében átadták a Kossuth- és Széchenyi-díjakat,
valamint a kiváló és érdemes művész címeket. Az eseményen részt vett
Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke.
Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke ünnepi beszédében emlékeztetett arra, hogy Kossuth és Széchenyi olyan magyar államférfiak és tudósok voltak, akik fényesen reprezentálták a hazai progresszió két - sok tekintetben különböző - alapirányát: a szívósan építkező reformokat és az egész nemzetet mozgásba hozó radikális változások kikényszerítését. E két kiváló államférfiú nemcsak a nemzeti progresszió sokszínűségét, az ebben rejlő lehetőségeket mutatja, hanem az összefogás lehetőségét és erejét is a sorsfordító időkben - mondotta. - A magyar nemzet ügyei akkor és oly mértékben haladtak előre, amikor és amennyiben a szabad gondolkodás, az emberi szabadságjogok teret kaptak, és mindez nem széthúzáshoz, hanem az alkotó vitákban, a nemes politikai küzdelmekben kikovácsolódott együttes cselekvéshez vezetett.
- Ma nagy magyar szellemek munkássága előtt posztumusz elismerésekkel is tisztelgünk - hangsúlyozta beszéde további részében a miniszterelnök. Olyan kiváló hajdani tudósokat, művészeket és államférfiakat részesítünk ebben a sajnos súlyosan megkésett elismerésben, akiknek értékes alkotó pályájuk során nem egy esetben nemhogy megbecsülés jutott volna ki, hanem igazságtalan és méltánytalan hátrányokat, olykor törvénytelen üldözéseket kellett elszenvedniük.
- Ez a dízajás tehát bizonyos mértékben jóvátétel, korrekció, rehabilitáció is. A mai kormány elnökeként - elődeim helyett - megkövetem a magyar szellemi életet a négy évtized alatt elkövetett méltánytalanságokért, egyoldalúságokért. Ez egyenes következménye annak a politikának, amelyet a kormány folytat, amelynek keretében baráti kezet nyújtott az egyházaknak - s azok azt el is fogadták -, rehabilitálta Nagy Imrét és mártírtársait, újraértékelte 1956 helyét és szerepét történelmünkben, s rehabilitálta valamennyi, az 1945. és 1963. között politikai okokból elítéltet. (folyt.köv.)
1990. március 13., kedd 15:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|