Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › március 15.
1989  1990
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15. ünneplése Romániában

"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban, rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette meg és koordinálta. Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi létnek. "

Megkezdődött a pártok csúcstalálkozója a Parlamentben


1990. március 5., hétfő - Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság
ideiglenes elnöke kezdeményezésére és vezetésével hétfőn délután
újabb csúcstalálkozó kezdődött az Országházban azon tizenkét párt
vezetői részvételével, amelyek országos listát állíthattak a közelgő
választásokra. A találkozóra meghívást kapott Németh Miklós, a
Minisztertanács elnöke, Fodor István, az Országgyűlés ideiglenes
elnöke, továbbá a Magyar Honvédség parancsnoka, a Belügyminisztérium
megbízott vezetője, valamint az Országos Választási Bizottság és a
BM Választási Iroda szakértői.

    Első napirendi pontként a résztvevők közös álláspontot
igyekeznek kialakítani a békés átmenetet veszélyeztető lépésektől,
rendezvényektől és szélsőséges megnyilvánulásoktól való tartózkodás,
illetve az ilyen jelenségek megakadályozása érdekében. Ugyancsak
közös nevezőre kívánnak jutni a jelenlegi törvényhozás
tevékenységével, valamint a szovjet csapatok kivonásával kapcsolatos
megállapodással kapcsolatban. (MTI)



1990. március 5., hétfő 14:27


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Pártok csúcstalálkozója a Parlamentben (1. rész)

1990. március 5., hétfő


- Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke
vezetésével csúcstalálkozót tartottak az Országházban azon 12 párt
- Magyar Demokrata Fórum, Agrárszövetség, Magyarországi
Szociáldemokrata Párt, Magyar Szocialista Munkáspárt,
Kereszténydemokrata Néppárt, Maagyar Néppárt, Hazafias Választási
Koalíció, Független Kisgazdapárt, Vállalkozók Pártja, Fidesz, Magyar
Szocialista Párt, Szabad Demokraták Szövetsége - vezetőinek
részvételével, amelyek országos listát állítottak a közelgő
választásokra. A találkozón részt vett Németh Miklós, a
Minisztertanács elnöke, Fodor István, az Országgyűlés ideiglenes
elnöke, továbbá a Magyar Honvédség parancsnoka, a
Belügyminisztérium megbízott vezetője, valamint az Országos Választási
Bizottság és a BM Választási Iroda vezetői. Az MSZMP, mint korábban is
jelezte, megfigyelői minőségben vett részt a találkozón.

    A tanácskozás napirendjét a pártok szakértői pénteki
megbeszélésükön tisztázták. Ennek értelmében négy témát tűztek
napirendre: közös álláspont kialakítása a békés átmenet érdekében; a
választások törvényességének, tisztaságának és szabadságának
szavatolásával összefüggő kérdések; a választások utáni helyzetre
való felkészülés; valamint a nemzeti médiumok kérdése.

    A résztvevők először közös álláspontot igyekeztek kialakítani a
békés átmenetet veszélyeztető lépések, rendezvények és
megnyilvánulások megakadályozása érdekében. Ugyanígy megpróbáltak
közös nevezőre jutni a jelenlegi törvényhozás tevékenységéről,
valamint a szovjet csapatok hazánkból történő kivonásával
kapcsolatos megállapodásról.

    A témában elhangzott pártvéleményekből kitűnt, hogy a
szervezetek többsége úgy véli: a jelenlegi parlament csak a
legszükségesebb esetben alkosson törvényt, s ne hozzon olyan jellegű
döntéseket, amelyek az új országgyűlés, illetőleg kormány lépéseit
determinálják. Ezt a mértéktartó magatartást a kormány esetében is
többen szükségesnek tartják. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt
elnöke például a békés átmenet egyik garanciájaként jegyezte meg,
hogy a Minisztertanács tartózkodjék a lakosság körében
megrázkódtatást kiváltó intézkedésektől. Ilyennek nevezte például a
kamatadót vagy a szocialista export leállítását. A pártok általában
kinyilvánították, hogy érdekeltek a békés átmenet biztosításában, s
óvakodnak a folyamatot megzavaró lépésektől. (folyt.köv.)



1990. március 5., hétfő 20:16


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Pártok csúcstalálkozója a Parlamentben (2. rész)


A legnagyobb figyelmet az első napirendi pont tárgyalásakor a
szovjet csapatok hazánkból történő kivonására fordították a pártok.
Antall József a Magyar Demokrata Fórum véleményét tolmácsolva azt
hangoztatta, hogy a kivonás ütemezésében két lényeges nemzetközi
szerződést - a párizsi békeszerződést és az osztrák államszerződést
- feltétlenül figyelembe kell venni. Ennek értelmében a kivonás
menetrendjének meghatározásakor vissza kell térni ahhoz az
alapfeltételhez, hogy a kormányszintű megállapodást követően három
hónapon belül végre kell hajtani a személyi állomány kivonását. A
megállapodást az MDF szerint a jelenlegi kormány is megkötheti,
amennyiben e feltétel betartható. Az MDF álláspontját támogatta a
Kereszténydemokrata Néppárt és a Független Kisgazdapárt is. A
Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöke, Petrasovits Anna a
témával kapcsolatban arról is szólt, hogy Magyarország egyoldalú
elszakadása a Varsói Szerződéstől nem járható út, ugyanígy hazánk
semlegessége nem teremthető meg egyoldalúan, ehhez nemzetközi
garanciák is szükségesek. A Szabad Demokraták Szövetségének
képviseletében Tölgyessy Péter, aki egyébként üdvözölte azt, hogy a
találkozóra végre megméretett pártok kaptak meghívást, a szovjet
csapatok lehető legrövidebb időn belüli kivonását szorgalmazta.
Hozzátette: amennyiben ezt a jelenlegi kormány a tárgyalásokon el
tudja érni, nem ellenzi, hogy a Németh-kormány kösse meg a
megállapodást, ám ha erre nem képes, ezt már hagyja az új
minisztertanácsra. Ugyancsak a lehető leggyorsabb kivonást támogatta
Szabó Tibor, a Vállalkozók Pártjának elnöke. Orbán Viktor a Fidesz
álláspontját ismertetve leszögezte: ellenzik, hogy a szovjet
csapatok kivonásáról a jelenlegi kormány kössön megállapodást. Ezt a
Fidesz csak egy esetben tudná elfogadni magára nézve kötelezőnek, ha
1990. június 16-ig az utolsó szovjet katona is elhagyná hazánk
földjét. Nyers Rezső, az MSZP elnöke pártja azon véleményét
tolmácsolta, hogy kár olyan feltételekhez kötni a kivonást, ami
esetleg lassítaná a megegyezést, ezért nem javasolta a határidőhöz
való merev ragaszkodást. Hozzátette: természetesen az MSZP is
egyetért a lehető legrövidebb időn belüli kivonással, s a kormány
erre próbáljon megoldást találni a kétoldalú megbeszéléseken.
Egyúttal kérte, hogy a szovjet csapatok kivonása ne legyen
választási kampánytéma. (folyt.köv.)



1990. március 5., hétfő 20:48


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Pártok csúcstalálkozója a Parlamentben (3. rész)


Több párt képviselője kérte a kormányfőt, hogy tisztázza a
Duna-gate ügy kapcsán pénteken mondott országgyűlési felszólalásában
említett ,,MSZMP-puccsterv,, hátterét. Amennyiben az eset komoly
volt, miért maradt el a büntetőjogi felelősségrevonás - tudakolták.

    A pártok által feltett kérdésekre először Németh Miklós
válaszolt. A jelenlegi parlament még hátralévő munkájával
kapcsolatban elmondta: a kormány a március 14-i ülésszakra csupán
két törvényjavaslatot kíván beterjeszteni: az 1945 és 1963 között
törvénytelenül elítéltek rehabilitációjáról szóló, valamint az
egyházi ingatlanok elidegenítési tilalmáról szóló
törvényjavaslatokat.

    A szovjet csapatok teljes kivonását illetően kijelentette: a
magyar kormány két éve intenzív tárgyalásokat folytat a szovjet
kormánnyal a csapatok végleges kivonásáról, s jelenleg is mindent
megtesz a lehető legkorábbi csapatkivonás érdekében. Mint mondotta,
az Országgyűléstől februárban kapott felhatalmazás alapján a
kormánynak kötelessége e tárgyalások folytatása, illetve lezárása. A
szerződésnek mindössze egyetlen pontja vitatott: a szovjet fél
szerint a harci egységeket 1991. június 30-ig, a technikát és egyéb
anyagokat 1991. augusztus 31-ig vonják ki teljes egészében hazánk
területéről. A magyar kormány pedig azt az álláspontot képviseli,
hogy a teljes kivonásnak 1991. június 30-ig be kell fejeződnie.

    A kormányfő úgy vélte: amennyiben a választások után hivatalba
lépő kormányra bíznák a megállapodás megkötését, valószínűleg az sem
tudna a jelenleginél közelebbi időpontban megegyezni. Mindenekelőtt
azért, mert az új kormánynak először a programját kell az
Országgyűlés elé terjeszteni, s számos olyan kérdés is szerepel majd
az asztalán, amelyet a jelenlegi Minisztertanács sürgős teendőként
,,hagy,, utódjára.

    Németh Miklós reagált a nagy visszhangot keltett pénteki
országgyűlési felszólalásával kapcsolatos megjegyzésekre is. E fórum
előtt is megismételte: a sajtó által puccskísérletnek keresztelt
szervezkedés elhalt, nem voltak olyan tárgyi bizonyítékok,
konkrétumok amelyek alapján ügyészségi eljárást lehetett volna
indítani. Ezért úgy döntött - mivel a ,,szervezkedés,, nem
veszélyeztette a békés átmenetet -, nem kelt pánikot a terv
nyilvánosságra hozásával. Az Országgyűlés előtt most azért tett
említést mégis az esetről, hogy példával is illusztrálja: a
titkosszolgálat az átmenet békés jellegének megőrzése érdekében
működött, s egy ilyen szervezet sajátos eszközeire, szakembereire
igenis szükség van. (folyt.köv.)



1990. március 5., hétfő 21:05


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Pártok csúcstalálkozója a Parlamentben (4. rész)


Nagy Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője ezt követően
ismertette a konkrét ügyben folytatott vizsgálat menetét, amelyre a
kémelhárító szolgálat kapott megbízást. Utalt arra, hogy e vizsgálat
során több személy - közöttük két volt MSZMP-tag - telefonját
lehallgatták, ám csak olyan információkhoz jutottak, hogy ,,mi
lenne, ha,,. E szándék azonban még nem merítette ki az alkotmányos
rend erőszakos megváltoztatásának bűncselekményét.

    A pártok végülis nem jutottak konszenzusra a szovjet csapatok
kivonásának befejezését illetően. Ugyanakkor elfogadták a Németh
Miklós kormányfő által felkínált lehetőséget, hogy képviselőik
szerdán összeülnek és meghallgatják a kormány megbízottjainak -
Somogyi Ferenc külügyi államtitkárnak és Borsits László vezérkari
főnöknek - tájékoztatóját a hazánkban állomásozó szovjet csapatok
kivonásáról folytatott eddigi tárgyalásokról. A miniszterelnök -
egyes pártok képviselőinek véleményére reagálva - egyébként nem
látja akadályát annak, hogy a 12 párt megfigyelői jelen legyenek a
csapatkivonásról folyó tárgyalásokon, ám véleménye szerint erről a
szovjet felet is meg kellene kérdezni. (folyt.köv.)



1990. március 5., hétfő 21:07


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Javítás az mtib1052 sz. hírre


A mai mtib1052 sz. Pártok csúcstalálkozója a Parlamentben (1.
rész) című hírünk 1. bek. 11. sorában a funkció helyesen:

    Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke...
     ----------------
(MTI)



1990. március 5., hétfő 21:17


Vissza »


Pártok csúcstalálkozója a Parlamentben (5. rész)


Második napirendi pontként a választások törvényességével,
valamint a választási etikai kódex betartásával összefüggő
kérdéseket vitatták meg a pártok képviselői. A vitában felszólalók
jórészt a választási eredmények feldolgozásának módszeréről,
összesítésének és kihírdetésének rendjéről fejtették ki nézeteiket.
Valamennyi párt képviselője egyetértett azzal: nem volt helyes alig
három héttel a választások előtt a szavazatok feldolgozásának egyik
rendszeréről a másikra átállni. Ami az Állami Népességnyilvántartó
Hivatal által kidolgozott korábbi rendszer, illetve a
Belügyminisztérium Választási Irodájának megbízása alapján
kidolgozott másik feldolgozási rendszer előnyeinek és hátrányainak
megítését illeti, erre a résztvevő pártok képviselőinek többsége -
szakismeretek hiányában - nem vállalkozott. Tölgyessy Péter az
SZDSZ képviseletében egyebek közt rámutatott: szakértőik szerint a
BM Választási Irodájának számítógépes rendszere kizárja a gyors
feldolgozást, és a folyamatos nyilvánosságra hozatalt. Úgy ítélte: a
választások napján egy éjszakába nyúló tv-közvetítésben lehetne
folyamatosan közölni az eredményeket. Hozzátette: a választási
törvény előírásai szerint is 24 órán belül nyilvánosságra kell hozni
az előzetes eredményeket, márpedig ezt a BM Választási Irodájának
rendszere nem teszi lehetővé. Az SZDSZ-hez csatlakozva több párt -
így a Független Kisgazdapárt, a Fidesz, a Kereszténydemokrata
Néppárt - magyarázatot követelt arra, miért kellett a
szavazatszámláló és feldolgozó rendszeren röviddel a választások
előtt változtatni.

    Gaál Zoltán, belügyminisztériumi államtitkár ezt azzal
indokolta, hogy az Állami Népességnyilvántartó Hivatal rendszerében
nem voltak biztosan kizárhatók a számítógép ,,tévedései,,.
Hozzátette: a BM Választási Irodájának számítógépes rendszere jóval
olcsóbb.

    Ugyancsak a választásokkal összefüggő technikai kérdések kapcsán
az MDF képviseletében Szabad György szóvá tette: nem szerencsés,
hogy a belügyminiszter lemondása után nem neveztek ki új minisztert
a tárca élére. Mint mondotta: ez főként a választások előtt jelent
gondot, mikoris számtalan feladat hárul a belügyminisztériumra.

    A számítógépes szavazatfeldolgozással kapcsolatosan végezetül a
pártok többsége egyetértett abban, hogy a két rendszer - az Állami
Népességnyilvántartó Hivatalé és a BM Választási Irodáé -
párhuzamosan működjön. Ezzel egyidejűleg arról is döntöttek, hogy a
pártok szakembereket delegáljanak a szavazatokat összeszámláló
állami testületek mellé. (folyt. köv.)



1990. március 5., hétfő 22:15


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Pártok csúcstalálkozója a Parlamentben (6. rész)


Ugyancsak e napirend vitájában Fekete Gyula, a Magyar Néppárt
elnöke felvetette: a pártok még a választások előtt számoljanak el a
nyilvánosság előtt a választási kampányra fordított
pénzeszközeikkel, megjelölve egyúttal azok forrásait is. Fekete
Gyula ugyanis úgy vélekedett, hogy több politikai szervezet is
jelentős anyagi támogatásban részesül külföldről, márpedig - mint
hangsúlyozta - ez nem csak az esélyegyenlőséggel ellentétes, hanem
megkérdőjelezi a választások tisztaságát is. A pártok képviselői
egyetértettek abban, hogy a választási törvényben foglaltaknak
megfelelően elszámoljanak pénzeszközeikkel, de - miként arra többen
is rámutattak - a törvény is úgy rendelkezik, hogy erre csak a
választásokat követően kerüljön sor.

    Az eszmecserén felvetődött az is: a választópolgárok nincsenek
kellő információ birtokában a szavazás módját illetően. Deutsch
Tamás, a Fidesz választmányi tagja kérte a kormányt, hogy tegyen
eleget a választásokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének,
hiszen - mint rámutatott - az emberek nagy többsége nincs tisztában
azzal sem, hogy az egyéni képviselőjelölt mellett területi listán
valamelyik pártra is voksolni kell majd. Németh Miklós kormányfő
ígéretet tett arra, kezdeményezi a Televízió vezetőinél, hogy egy
fórumműsor foglalkozzon - független szakemberek részvételével - a
választási alaapismeretekkel, a választás mikéntjének
megismertetésével. (folyt. köv.)



1990. március 5., hétfő 22:18


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Javítás az mtib1062 sz. hírre


A mai mtib1062. sz. Pártok csúcstalálkozója a Parlamentben (5.
rész) című hírünk 2. bek. 1. sorában a név helyesen:
    Gál Zoltán
    ----
(MTI)



1990. március 5., hétfő 22:42


Vissza »


Pártok csúcstalálkozója a Parlamentben (7. rész)


A harmadik napirend pont keretében a tizenkét párt képviselői
arról tárgyaltak: miként készüljenek fel a választások utáni
helyzetre. A pártok képviselői közül többen arra hívták fel a
figyelmet, hogy számos fontos kérdésre az alkotmány nem ad választ.
Így könnyen előfordulhat, hogy az új Parlament hónapokig
működésképtelen lesz. Ezért elhangzott egy olyan javaslat, hogy a
tizenkét párt rendezzen tanácskozást, vagy hozzon létre egy
bizottságot, amely előkészíti a legfontosabb kérdésekben kötendő
megállapodást. Abban kellene megállapodniuk, hogy például az
ideiglenes köztársasági elnök - ha egyik párt sem szerez abszolút
többséget - a választás után melyik pártot kérje fel
kormányalakításra; miként alakuljon az új Parlament ügyrendje,
milyen parlamenti bizottságokra van szükség, az átmenet idején
hogyan működjön az ügyvezető kormány. A javaslat szerint a pártoknak
a megállapodást önkéntesen kellene betartani. A vitában azonban nem
minden párt értett egyet a javaslattal.

    Az utolsó napirendi pont keretében a nemzeti médiákról
tanácskoztak a pártok képviselői. Arról vitatkoztak, vajon szükség
van-e a televiziót felügyelő kuratóriumra, annak munkájába
bevonják-e a még a kivülálló pártok képviselőit is, vagy jobb lenne,
ha megszünne ez a szervezet. A pártok egy része szorgalmazta, hogy a
megyei lapok a megyei választási kampánybizottságokból alakuló
felügyelő testületek irányítása alá kerüljenek. Többen
szorgalmazták: a jelenlegi kormány már ne oldja fel a televiziós és
a rádiós frekvencia moratóriumot. Németh Miklós miniszterelnök a
további viták elkerülése végett bejelentette: a kormány továbbra is
fenntartja a frekvencia moratóriumot, s bár külföldi cégekkel,
befektetőkkel tárgyalások folynak rádió, illetve tv-állomások
létesítéséről, ez ügyben a választások utáni új kormány fog dönteni.
Olyan javaslat is elhangzott, hogy a nemzeti médiákat, így a Magyar
Televiziót, a rádiót és a Magyar Távirati Irodát helyezzék a
Parlament ellenőrzése alá.

    Mivel a negyedik napirendi pontban tárgyaltakról a vita során
sem közeledtek a pártok eltérő álláspontjai, így nem sikerült a
nemzeti médiák kérdésében konszenzust kialakítani. Az érdemi vita
befejeztével összeültek a pártok szakértői, hogy megszövegezzék az
első három napirendi pontként tárgyalt kérdésekben született közös
álláspontot. (folyt.köv.)



1990. március 5., hétfő 23:06


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Pártok csúcstalálkozója a Parlamentben (8. rész)


A tanácskozás végén a pártok - a Magyar Néppárt kivételével -
aláírták a megbeszélés eredményeit rögzítő megállapodást. A röviddel
este 11 óra előtt véget ért, 12 párt részvételével rendezett
tanácskozást Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök zárta be.

    X X X

    Megállapodás az országos listát állító pártok március 5-ei
parlamenti csúcstalálkozójáról:

    1./ A tárgyaláson részt vevő 12 párt képviselői kívánatosnak
tartják, hogy a választásokon érintett valamennyi politikai erő
tartózkodjék a békés átmenetet veszélyeztető bármely lépéstől és
megnyilvánulástól.

    A miniszterelnök és a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője
tájékoztatást adott a lehallgatási botrányról és a miniszterelnök
által a Parlament legutóbbi ülésszakán elmondott, vélelmezett
erőszakos visszarendeződési törekvésekről. A tájékoztatót a
tárgyaláson részt vevő pártok többsége - különböző indokok miatt -
fenntartásokkal fogadta.

    A jelenlévő pártok egyetértettek abban, hogy a rehabilitációs és
a volt egyházi ingatlanok elidegenítési tilalmával kapcsolatos
törvényeken kívül az Országgyűlés további törvényalkotási
tevékenységet ne folytasson.

    A tárgyaláson részt vevő pártok sürgették a szovjet csapatok
Magyarországról történő kivonását. Abban megoszlottak a vélemények,
hogy az erre vonatkozó megállapodást a jelenlegi vagy az új kormány
kösse-e meg. Egységes álláspont alakult ki abban, hogy a
megállapodás ratifikációja az új Parlament hatáskörébe tartozzék. A
résztvevő pártok tudomásul vették a miniszterelnök javaslatát, hogy
a pártok képviselői a tárgyalások részleteiről kormányszintű
tájékoztatást kapjanak. A miniszterelnök nem zárkózott el annak a
kérésnek a teljesítésétől, hogy a pártok képviselői a tárgyalásokon
megfigyelői státusszal részt vegyenek.

    2./ A pártok egyetértettek abban, hogy a szavazatszámlálás
módszerének maradéktalanul meg kell felelnie a választási törvény
előírásainak. Így különösen fontosnak tartják az eredmények
folyamatos nyilvánosságrahozatalát, a rendszer áttekinthetőségét,
ellenőrizhetőségét, valamint megfelelő védettségét. Megállapodtak
abban, hogy szakértőik közreműködésével mind az ÁNH, mind a BM által
javasolt rendszer egyidejüleg működjön. (folyt.köv.)



1990. március 5., hétfő 23:36


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Pártok csúcstalálkozója a Parlamentben (9. rész)


Tudomásul vették a pártok, hogy a választójogi törvény
értelmében a belügyminiszterre háruló feladatok - így különösen a
szavazatösszesítés számítógépes rendszerének irányítása -
végrehajtásának törvényességéért a miniszterelnök mint a belügyi
tárca kormányzati irányítója viseli a felelősséget.

    A tárgyaláson résztvevők feltétlenül szükségesnek tartják, hogy a
választás rendjéről, a szavazás módjáról és a választással
kapcsolatos tudnivalókról a választókat a tömegkommunikáció minél
részletesebben tájékoztassa.

    3./ A pártok változatlanul fontosnak tartják, hogy a
közigazgatás, a rendőrség és a honvédség működőképességét,
stabilitását meg kell őrizni. (MTI)



1990. március 5., hétfő 23:38


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek - A diadalkudarc (1990.03.01-04.08)

"Mintegy 3-4000 ember gyűlt össze a téren. Az emberek többségének nem volt magyar kokárdája, ilyesmit csak néhányan viseltek, kis fehér vászondarabokat festettek be hozzá, két szélén piros és zöld festékkel. Az ünnepség igen visszafogott és megható volt. Elmondtam a Fidesz szövegét. Amíg beszéltem egyfolytában remegett kezem-lábam. Holott nem volt mitől félni, s mégis! Éreztem, hogy valami nagyon rossz dolog készülődik. Az elmúlt hónapok során kifejlődött bennem valami különös veszélyérzet. Az ünnepség még tartott, amikor már újra autóba ültünk, s indultunk vissza Budapestre... Pest határában jártunk, amikor a Kossuth bemondta, hogy Romániában több helyen is atrocitások érték a március 15-ét ünneplő magyarokat..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD