|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Pártok csúcstalálkozója a Parlamentben (7. rész)
|
A harmadik napirend pont keretében a tizenkét párt képviselői arról tárgyaltak: miként készüljenek fel a választások utáni helyzetre. A pártok képviselői közül többen arra hívták fel a figyelmet, hogy számos fontos kérdésre az alkotmány nem ad választ. Így könnyen előfordulhat, hogy az új Parlament hónapokig működésképtelen lesz. Ezért elhangzott egy olyan javaslat, hogy a tizenkét párt rendezzen tanácskozást, vagy hozzon létre egy bizottságot, amely előkészíti a legfontosabb kérdésekben kötendő megállapodást. Abban kellene megállapodniuk, hogy például az ideiglenes köztársasági elnök - ha egyik párt sem szerez abszolút többséget - a választás után melyik pártot kérje fel kormányalakításra; miként alakuljon az új Parlament ügyrendje, milyen parlamenti bizottságokra van szükség, az átmenet idején hogyan működjön az ügyvezető kormány. A javaslat szerint a pártoknak a megállapodást önkéntesen kellene betartani. A vitában azonban nem minden párt értett egyet a javaslattal.
Az utolsó napirendi pont keretében a nemzeti médiákról tanácskoztak a pártok képviselői. Arról vitatkoztak, vajon szükség van-e a televiziót felügyelő kuratóriumra, annak munkájába bevonják-e a még a kivülálló pártok képviselőit is, vagy jobb lenne, ha megszünne ez a szervezet. A pártok egy része szorgalmazta, hogy a megyei lapok a megyei választási kampánybizottságokból alakuló felügyelő testületek irányítása alá kerüljenek. Többen szorgalmazták: a jelenlegi kormány már ne oldja fel a televiziós és a rádiós frekvencia moratóriumot. Németh Miklós miniszterelnök a további viták elkerülése végett bejelentette: a kormány továbbra is fenntartja a frekvencia moratóriumot, s bár külföldi cégekkel, befektetőkkel tárgyalások folynak rádió, illetve tv-állomások létesítéséről, ez ügyben a választások utáni új kormány fog dönteni. Olyan javaslat is elhangzott, hogy a nemzeti médiákat, így a Magyar Televiziót, a rádiót és a Magyar Távirati Irodát helyezzék a Parlament ellenőrzése alá.
Mivel a negyedik napirendi pontban tárgyaltakról a vita során sem közeledtek a pártok eltérő álláspontjai, így nem sikerült a nemzeti médiák kérdésében konszenzust kialakítani. Az érdemi vita befejeztével összeültek a pártok szakértői, hogy megszövegezzék az első három napirendi pontként tárgyalt kérdésekben született közös álláspontot. (folyt.köv.)
1990. március 5., hétfő 23:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|