 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Pártok csúcstalálkozója a Parlamentben (3. rész)
|
Több párt képviselője kérte a kormányfőt, hogy tisztázza a
Duna-gate ügy kapcsán pénteken mondott országgyűlési felszólalásában
említett ,,MSZMP-puccsterv,, hátterét. Amennyiben az eset komoly
volt, miért maradt el a büntetőjogi felelősségrevonás - tudakolták.
A pártok által feltett kérdésekre először Németh Miklós
válaszolt. A jelenlegi parlament még hátralévő munkájával
kapcsolatban elmondta: a kormány a március 14-i ülésszakra csupán
két törvényjavaslatot kíván beterjeszteni: az 1945 és 1963 között
törvénytelenül elítéltek rehabilitációjáról szóló, valamint az
egyházi ingatlanok elidegenítési tilalmáról szóló
törvényjavaslatokat.
A szovjet csapatok teljes kivonását illetően kijelentette: a
magyar kormány két éve intenzív tárgyalásokat folytat a szovjet
kormánnyal a csapatok végleges kivonásáról, s jelenleg is mindent
megtesz a lehető legkorábbi csapatkivonás érdekében. Mint mondotta,
az Országgyűléstől februárban kapott felhatalmazás alapján a
kormánynak kötelessége e tárgyalások folytatása, illetve lezárása. A
szerződésnek mindössze egyetlen pontja vitatott: a szovjet fél
szerint a harci egységeket 1991. június 30-ig, a technikát és egyéb
anyagokat 1991. augusztus 31-ig vonják ki teljes egészében hazánk
területéről. A magyar kormány pedig azt az álláspontot képviseli,
hogy a teljes kivonásnak 1991. június 30-ig be kell fejeződnie.
A kormányfő úgy vélte: amennyiben a választások után hivatalba
lépő kormányra bíznák a megállapodás megkötését, valószínűleg az sem
tudna a jelenleginél közelebbi időpontban megegyezni. Mindenekelőtt
azért, mert az új kormánynak először a programját kell az
Országgyűlés elé terjeszteni, s számos olyan kérdés is szerepel majd
az asztalán, amelyet a jelenlegi Minisztertanács sürgős teendőként
,,hagy,, utódjára.
Németh Miklós reagált a nagy visszhangot keltett pénteki
országgyűlési felszólalásával kapcsolatos megjegyzésekre is. E fórum
előtt is megismételte: a sajtó által puccskísérletnek keresztelt
szervezkedés elhalt, nem voltak olyan tárgyi bizonyítékok,
konkrétumok amelyek alapján ügyészségi eljárást lehetett volna
indítani. Ezért úgy döntött - mivel a ,,szervezkedés,, nem
veszélyeztette a békés átmenetet -, nem kelt pánikot a terv
nyilvánosságra hozásával. Az Országgyűlés előtt most azért tett
említést mégis az esetről, hogy példával is illusztrálja: a
titkosszolgálat az átmenet békés jellegének megőrzése érdekében
működött, s egy ilyen szervezet sajátos eszközeire, szakembereire
igenis szükség van. (folyt.köv.)
1990. március 5., hétfő 21:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|