 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Románia - RMDSZ
|
Oltványi Ottó, az MTI tudósítója jelenti:
Bukarest, 1990. március 4. vasárnap (MTI-tud.) - Romániában
is megemlékeznek 1848. március 15-e történelmi jelentőségéről,
mégpedig ,,a szabadság, a jogegyenlőség és a testvériség jegyében,,
- döntötte el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Országos
Ideiglenes Intéző Bizottságának elnöksége.
A szövetség vasárnap kiadott közleményében felkérte az RMDSZ
megyei és helyi szervezeteit, hogy március 15-e alkalmából
szervezzenek ünnepi rendezvényeket, azzal a jelszóval, hogy a
forradalom üzenete ma is érvényes: a jogegyenlőség biztosítása
alapvető feltétele a romániai demokratizálódásnak.
Az elnökség elhatározta, hogy a magyar nemzeti kisebbség
sérelmeiről, a diktatúrában bevezetett jogtipró politikai, gazdasági
és kultúrális intézkedésekről dokumentációs listát készítenek. Fehér
könyvben hozzák nyilvánosságra a magyar nemzetiséget elnyomó
zsarnoki intézkedéseket, az anyanyelvi oktatást ért
felbecsülhetetlen károkat, az intézményesített magyarellenesség
dokumentumait. A fehér könyvet magyarul, románul és öt világnyelven
jelentetik majd meg.
Király Károly, az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács alelnöke az
RMDSZ-ülésen tájékoztatást adott a román belpolitikai helyzetről és
a nemzeti kisebbségeket érintő tárgyalásokról. A politikus külön
kitért annak kiemelésére, hogy az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács
Végrehajtó Irodája legközelebbi ülésén a romániai nemzeti
kisebbségek helyzetéről tanácskozik majd. Személyi kérdésekben is
határozott az országos elnökség. Sütő András marosvásárhelyi író
sokoldalú elfoglaltságára való tekintettel kérte, hogy mentesítsék
az RMDSZ parlamenti csoportjában való részvételtől. Ugyanakkor
bejelentette, hogy az RMDSZ-nél továbbra is készséggel ellátja
rábízott feladatát. Sütő András parlamenti helyére az elnökség
Lőrincz Lászlót delegálta, aki az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács
Nemzeti Kisebbségek Ügyeivel Foglalkozó Bizottságának alelnöke.
Az országos elnökség a sepsiszentgyörgyi küldöttértekezlet
megbízásából létrehozta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség
tanácsadó testületét. Ennek a szervnek Király Károly lett az elnöke,
míg tagjának választották Cs. Gyimesi Évát, Fábián Ernőt, Kányádi
Sándort, Sütő Andrást és Törő Tibort. +++
1990. március 4., vasárnap 17:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|