|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Románia - Fazekas János
|
Bukarest, 1990. február 18. vasárnap (MTI-TUD) - Sütő András
erdélyi magyar író két esztendővel ezelőtti 60. születésnapjáról
akkortájt csak zárt körben emlékezhettek meg. Ezek között volt
Domokos Géza, Demény Lajos, Gálfalvi Zsolt és Méliusz József is. A
köszöntőt Fazekas János tartotta, az erdélyi magyarság egyik
kiemelkedő személyisége, akit Ceausescu még 1982-ben félreállított a
vezetésből. A szűk körben elmondott pohárköszöntőt a romániai Magyar
Szó vasárnapi száma ismerteti ,,Dokumentum,, című rovatában.
Fazekas János köszöntője politikai vádirat volt a diktatúra rendszere ellen. ,,A nagyhatalmak által Párizsban rögzített elv, mely szerint a nemzetiségi kérdés minden állam belügye, ma már tarthatatlan. A kérdés rég átlépte az egyes országok határait és a nemzetközi politika porondjára lépett, nem csak azért, mert nemzetek és nemzetiségek viszonyát illeti az egyes államokon belül és így nemzeti közösségek közötti viszony és nem csupán azért, mert a világon több olyan anyanemzet létezik, amelynek részei a nemzeti határokon kívül élnek és lényegesen befolyásolják az anyanemzetek közéletét, hanem azért is, mert a nemzetiségi jogfosztás instabilitást táplál a nemzetközi életben, a világbékére nézve veszélyes mozzanatot hordoz.,,
Különösen jelentős a történelmi jellegű emlékiratnak az a része, amely a romániai magyarság és a magyar nemzet közti viszonyt értelmezi. ,,Ha a valóságnak megfelelően akarjuk a magyar nemzetiség fogalmát körülírni, először is szükséges leszögezni, hogy ez a magyar nemzet szerves része. Ilyen ez a magyar nemzetiség Romániában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, a Szovjetunióban és Ausztriában. A fogalomzavarok az ideológiában, az elméletben súlyos veszélyt jelentenek a politikára is. Éppen ezért évtizedek óta mindent igyekeztem megtenni, hogy hozzájáruljak a magyar nemzetiség ismérveinek a tisztázásához. A társadalmi és nemzeti homogenizálás ideológiai és politikai elvének meghirdetése csaknem két évtizeddel ezelőtt sürgette, hogy meghatározzuk, kik vagyunk, hol a helyünk a gyorsan átalakuló világban, milyen a viszonyunk és milyen legyen ez a viszony anyanemzetünkkel - a magyar nemzettel. Vitáink eredményeként jutottunk arra a közös véleményre, hogy a romániai magyar nemzetiség az a történelmileg kialakult tartós emberi közösség, amelynek közös az etnikai származása a magyar nemzettel, közös a nemzeti nyelve és kultúrája,,. +++
1990. február 18., vasárnap 17:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|