|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
NSZK: a Die Welt a román nacionalizmusról
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1990. február 16. péntek (MTI-tud.) - A romániai
magyar kisebbségnek megigérték a művelődési autonómiát és azt a
jogot, hogy anyanyelven tanulhasson az iskolákban. Erdélyben
mindazonáltal kevés dolg fordult jobbra az utóbbi hetekben, sőt,
ellenkezőleg: sok helyütt még jobban süt a románok gyűlölete - így
vezeti be újabb írását a magyar-román viszony problémáival
rendszeresen foglalkozó Die Welt című napilap.
,,A magyarok számára Ceausescu után sem szünt meg a lidércnyomás,, című pénteki írásában a tekintélyes konzervatív újság felidézi, hogy legutóbb Marosvásárhelyen egy ötezres román tüntetésen a ,,fejét,, követelték a helyi forradalmi tanács egy magyar tagjának. A tiltakozásra az adott alkalmat, hogy az évszázadokon át egészen 1969-ig magyar Bolyai-liceumot ismét magyar iskolává szerették volna átalakítani. A lap beszámol arról, hogy másnap hetvenezer magyar vonult az utcákra és Sütő András szólt az emberekhez.
Az újság - korábbi cikkeihez hasonlóan - most is felhívja a figyelmet arra, hogy az összesen 2,3 milliós romániai magyarságot román betelepítésekkel igyekeztek Erdélyben is kisebbségi helyzetbe szorítani: ez a betelepítési politika mintegy kétmillió románt sújtott. Most sok román attól tart, hogy újra áttelepítik őket, ha Romániában engedményeket tesznek a magyaroknak. Az a szélsőséges román nacionalizmus, amelyre Ceausescu alapozta politikáját, még mindig áthatja a lakosság összes rétegét - írja a Die Welt, és birálatában nem kiméli a román ortodox egyházat sem: emlékeztet arra, hogy a marosvásárhelyi ortodox székesegyház egyik új freskója egy románverő magyart ábrázol...+++
1990. február 16., péntek 15:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|