|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Romániai magyarság - Sütő András (2.rész)
|
Sütő András nyilatkozatában kitért arra is, hogy a megyésítéssel Ceausescu úgy alakíttatta ki az új megyéket, hogy megbontsa az ősi székely székek etnikai egységét. Az iparosítás is ezt a célt szolgálta: hajdani székely vagy zömmel magyarok és szászok lakta városok évszázadok során kialakult sajátos arculata, nemzetiségi összetétele is teljesen megváltozott. A diktatórikus rendszer a Székelyföld etnikai kompaktságát állandó veszélyforrásnak, a lázongás fészkének, revíziós törekvések támaszának tekintette, ezért törekedett arra, hogy román nemzetiségiek betelepítésével megváltoztassa a megyén belüli arányokat.
,,Erdély, románok, magyarok és szászok klasszikus otthona, mindig is az együttélés jegyében fejlődött - mondotta befejezésül Sütő András -, ezért a különböző etnikumok természetes igényei, törekvései szerint alakultak települései is, de spontán módon, nem pedig erőszakkal, mérhetetlen szenvedést okozó garázdálkodással. A spontán gyarapodás törvénye szerint élve úgy kell cselekednünk, hogy például Marosvásárhely magyar és román lakosai a testvériség szellemében, békés együttes alkotómunkában találjanak egymásra. Történelmi szerencsénk, hogy a román nép s a nemzeti kisebbségek közös, nagy véráldozattal győzelemre juttatott forradalma még idejében jött el, úgyszólván a huszonnegyedik órában,, . +++
1990. február 10., szombat 19:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|