 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Romániai magyarság - Sütő András (1. rész)
|
Bukarest, 1990. február 10. szombat (MTI-TUD) - A
Ceausescu-diktatúra magyarellenes akcióiról Marosvásárhelyen
előkerült bizalmas okmányokat hozott nyilvánosságra az A hét című
hetilap, amely ezzel kapcsolatban beszélgetést közölt Sütő
Andrással. A neves iró kijelentette: ,,A forradalom napjaiban
szétszórt iratokból előkerült bizalmas jelentés elképesztő
cinizmussal tanúskodik minden idők egyik legnagyobb méretű
betelepítési akciójáról és annak eredményéről,,.
A hetilap által közöltekből kitűnik: Marosvásárhelyen az
1977-ben tartott hivatalos népszámláláson a város magyarsága 62
százalékot alkotott, a románoké pedig 35,8 százalék volt. 1985
elején az arány 55,9:42,9-ra változott, még mindig a magyar
kisebbség javára. A Maros megyei pártbizottság első titkárának most
előkerült bizalmas és titkosan kezelt adatai alapján 1990-re román
többséget akart kialakítani a román vezetés. Ezért még 1985-ben azt
javasolták, hogy öt év alatt 22800 román nemzetiségű személy
betelepítését engedélyezzék a ,,zárt városba,,. Ezzel a román
lakosság részaránya elérte volna 1990 végére az 58-60 százalékot.
A nyilvánosságra került tervet kommentálva Sütő hangoztatta,
hogy az számszerűleg fedi föl azt az államilag szervezett
lakosságmozgatást, amelynek eredményeként megszaporodott a magyar
munkanélküliek száma. Így fény derül arra, hogy a szakiskolát,
főiskolát végzett magyar fiatalok ezrei, tízezrei miért
kényszerültek távoli megyékben munkát vállalni, hogy a helybeli
születésű tanáro, orvosok miért kényszerültek ezrével Moldva
falvaiba.
Sütő András nyomatékosan hangsúlyozza: az ügyben érintett román
lakosságot a legcsekélyebb mértékben sem érheti bírálat, vagy
elítélés. Nem bűne, hogy a diktátornak a Sztálinéhoz hasonló
jelszava volt: ,,A magyarság kérdése csupán vagonkérdés,,. Távlati
elgondolása szerint a romániai magyarság, de kiváltképp a
Székelyföld etnikai szétszóratásának fasisztoid célját szolgálta
többek közt a falurombolás terve is, amellyel a Székelyföld mint
etnikai egység megsemmisült volna. (folyt.)
1990. február 10., szombat 19:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|