Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › március 15.
1989  1990
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15. ünneplése Romániában

"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban, rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette meg és koordinálta. Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi létnek. "

Sütő András cikke

Oltványi Ottó, az MTI tudósítója jelenti:
Bukarest, 1990. február 1. csütörtök (MTI-tud) - A magyar nemzetiség helyzetének megoldásáról írt cikket az Adevarul című bukaresti napilapba Sütő András. A neves író úgy vélekedett, hogy ,,Románia minden bizonnyal visszatér az európai demokráciák közösségébe, s Európa pozitív példái szerint fogja megoldani a diktátor által véglegesen megoldottnak hazudott kisebbségi kérdést is.,,


Sütő András szerint ez nehéz és bonyolult feladat lesz. A
diktátort kivégezték de hosszadalmas nacionalista kurzusának súlyos
következményei még terhelik a román közéletet. A lelki kútmérgezést
kitartó szellemi fertőtlenítésnek kell követnie.

    Az író egyebek között hangsúlyozza, hogy nagy szükség van a
román nép helyes tájékoztatására, mert ebben a kérdésben a román
népet tudatosan és hosszú időn át félrevezették. A legutóbbi
népszámlálás adatait meghamisították, Ceausescu - mint írja -
szemenszedett hazugságokat állított minden beszédében a nemzetiségek
egyenjogúságáról.

    ,,A román nép nem értesülhetett arról, hogy az 1959-es évvel
kezdődőleg magyar tanítási nyelvű iskolai hálózatunkat nagyrészt
felszámoltak, kulturális intézményeink számát a minimumra
csökkentették, anyanyelvünk használatát a közéletből száműzték,
történelmünket meghamisították, képviselőinket az állami és
gazdasági, politikai élet szféráiból eltávolították. E tudatosan
megtervezett, s irányított ,magyartalanítási, folyamat milliónyi
tényét nem lehet mind fel sorolni.,, Végezetül Sütő András kifejti:
amikor a magyarság az önálló iskolai hálózathoz ragaszkodik, az nem
jelent semmilyen elszigetelődést. Az emberi jognak, a
méltányosságnak, az egyenjogúságnak nincs nemzetisége. Egyetemes
emberi értékekről és követelményekről van szó. A magyar nemzeti
kisebbség nem előjogokra vágyik, csak jogaihoz ragaszkodik.
Kollektív jogaival élve, nemzeti kultúráját felvirágoztatva,
szellemi értékeivel és szorgalmas munkájával a közös haza értékeit
és jólétét kívánja gyarapítani. ,,Bízom abban, hogy tiszta
törekvéseinkben a román nép legjobbjai is támogatnak bennünket. E
nélkül bizonyos, hogy csak kudarc vár reánk. Minden törekvésünket a
testvéri román néppel egyutt óhajtjuk megvalósítani. Közös ügyünkről
van szó a közös hazában,, - zárja sorait az író.+++



1990. február 1., csütörtök 13:42


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek - A diadalkudarc (1990.03.01-04.08)

"Mintegy 3-4000 ember gyűlt össze a téren. Az emberek többségének nem volt magyar kokárdája, ilyesmit csak néhányan viseltek, kis fehér vászondarabokat festettek be hozzá, két szélén piros és zöld festékkel. Az ünnepség igen visszafogott és megható volt. Elmondtam a Fidesz szövegét. Amíg beszéltem egyfolytában remegett kezem-lábam. Holott nem volt mitől félni, s mégis! Éreztem, hogy valami nagyon rossz dolog készülődik. Az elmúlt hónapok során kifejlődött bennem valami különös veszélyérzet. Az ünnepség még tartott, amikor már újra autóba ültünk, s indultunk vissza Budapestre... Pest határában jártunk, amikor a Kossuth bemondta, hogy Romániában több helyen is atrocitások érték a március 15-ét ünneplő magyarokat..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD