Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › március 15.
1989  1990
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15. ünneplése Romániában

"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban, rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette meg és koordinálta. Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi létnek. "

Megyei lapok - az MSZP választási fegyverei


-------------------------------------------


München, 1990. január 26. (SZER, A mai nap) - Soproni István ma
nem a vidéki magyar sajtóból készített rövid lapszemlét, hanem
felméri a vidéki lapok helyzetét:

    - Megkezdődött a választási kampány, s vele a hatalomért folyó
nyílt harc a pártok között, s mint minden csatában, itt sem mindegy,
hogy ki milyen arzenállal rendelkezik, és milyen politikai
fegyverrel lő az ellenfelére.
    Azt sem kell külön hangsúlyozni, hogy milyen csodafegyvernek
számít - főleg így, közvetlenül a választások előtt - a
tömegkommunikáció. Kis túlzással elmondható: akié az információ, azé
a hatalom - lásd a román forradalom idején a tévé szerepét.

    Persze a tömegkommunikáció manipulációra alkalmas lehetőségével
tisztában vannak az MSZP házatáján is. Nem véletlenül ragaszkodnak
oly makacsul a közvéleményt befolyásoló médiákhoz. A tévé és a rádió
bástyáit már sikerült bevenniük, vidéken pedig a megyei napilapok és
kiadóvállalatok birtokosaként uralják a szót, miközben álszent módon
esélyegyenlőségről papolnak.

    Tizenhat napilap sorsáról van szó, amelyek mind a mai napig az
MSZP lapgazdasága alatt dolgoznak, és nyereségük felét kötelesek
befizetni a pártnak. Tavaly ily módon négy millió forint folyt be az
MSZMP kasszájába, s könnyen kiszámítható, hogy ez 40 ezer
párttag egyhavi tagdíjával egyenlő.

    Az Országgyűlés kulturális bizottságának állásfoglalása szerint
fel kell gyorsítani a megyei lapok semlegessé válását, és nemzeti,
tájékoztatási eszközöknek kell nyilvánítani a sajtóorgánumukat.
(folyt.)



1990. január 26., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Megyei lapok és az MSZP - 1. folyt.


- Hogyan lehetnek a megyei napilapok politikai értelemben
függetlenek, ha anyagi függőségben állnak a Magyar Szocialista
Párttal? - az utóbbi időben jószerével nem volt olyan szerkesztőségi
összejövetel, amelyen ez a téma ne került volna szóba. Az újságírók
szerint addig csak deklarált és a közvelény előtt sem elfogadott a
megyei lapok önállósága, amíg a kiadóvállalatok tulajdonosa az MSZP.

    Elérkezett az idő a kérdés végleges rendezésére, hiszen
aktuálissá vált az adózott nyereség felének átutalása a párt
kasszájába, amelynek az országgyűlési választások előtt politikai
vetülete is van. A Néplap újságírói úgy döntöttek, hogy ezügyben
nyílt levelet intéznek az Országgyűlés elnökéhez. Kérik, hogy a
parlament hozzon olyan döntést, amely biztosítja a megyei napilapok
teljes önállóságát, szellemi, politikai, gazdasági autonómiáját, és
lehetővé teszi, hogy ne legyenek kiszolgáltatva egyetlen pártnak
sem. Továbbá: a lapkiadó vállalatok gazdálkodhassanak önállóan, az
adózott nyereség egésze maradjon náluk. Erre azért is szükség van,
mert az infláció a megyei napilapokat létükben veszélyezteti.

    A szolnokiak nyílt leveléhez eddig a Kisalföld, a Dunántúli
Napló, az Észak-Magyarország, a Zala megyei Hírlap, a Heves megyei
Népújság, a Komárom megyei Dolgozók Lapja és a Somogyi Néplap
csatlakozott.

    A Zalai Hírlap és a Zala megyei Lapkiadó Vállalat kollektívái a
sajtószakszervezethez és a MUOSZ-hoz írt levelükben kezdeményezik,
hogy a megyei lapok képviselői üljenek össze és vitassák meg annak
lehetőségét és módját, hogy közösen lépjenek fel gazdasági,
politikai függetlenségükért. (folyt.)



1990. január 26., péntek


Vissza »


- Megyei lapok - 2. folyt.


Végső esetre úgynevezett szövegsztrájk indítását javasolják, ami
azt jelenti, hogy a politikai jellegű írásoknak csak a címe jelenne
meg a lapokban.

    Az ügyben legtovább a Kisalföld szerkesztősége ment el: január
24-ikén úgy döntött, hogy azonnali hatállyal kinyilvánítja teljes
függetlenségét.

    Ez tehát a helyzet mindössze két hónappal a sorsdöntő
választások előtt, s hogy addig kit és hogyan szolgálnak a megyei
napilapok továbbra is nyílt kérdés. +++



1990. január 26., péntek


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek - A diadalkudarc (1990.03.01-04.08)

"Mintegy 3-4000 ember gyűlt össze a téren. Az emberek többségének nem volt magyar kokárdája, ilyesmit csak néhányan viseltek, kis fehér vászondarabokat festettek be hozzá, két szélén piros és zöld festékkel. Az ünnepség igen visszafogott és megható volt. Elmondtam a Fidesz szövegét. Amíg beszéltem egyfolytában remegett kezem-lábam. Holott nem volt mitől félni, s mégis! Éreztem, hogy valami nagyon rossz dolog készülődik. Az elmúlt hónapok során kifejlődött bennem valami különös veszélyérzet. Az ünnepség még tartott, amikor már újra autóba ültünk, s indultunk vissza Budapestre... Pest határában jártunk, amikor a Kossuth bemondta, hogy Romániában több helyen is atrocitások érték a március 15-ét ünneplő magyarokat..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD