|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Megyei lapok - az MSZP választási fegyverei
|
-------------------------------------------
München, 1990. január 26. (SZER, A mai nap) - Soproni István ma nem a vidéki magyar sajtóból készített rövid lapszemlét, hanem felméri a vidéki lapok helyzetét:
- Megkezdődött a választási kampány, s vele a hatalomért folyó nyílt harc a pártok között, s mint minden csatában, itt sem mindegy, hogy ki milyen arzenállal rendelkezik, és milyen politikai fegyverrel lő az ellenfelére. Azt sem kell külön hangsúlyozni, hogy milyen csodafegyvernek számít - főleg így, közvetlenül a választások előtt - a tömegkommunikáció. Kis túlzással elmondható: akié az információ, azé a hatalom - lásd a román forradalom idején a tévé szerepét.
Persze a tömegkommunikáció manipulációra alkalmas lehetőségével tisztában vannak az MSZP házatáján is. Nem véletlenül ragaszkodnak oly makacsul a közvéleményt befolyásoló médiákhoz. A tévé és a rádió bástyáit már sikerült bevenniük, vidéken pedig a megyei napilapok és kiadóvállalatok birtokosaként uralják a szót, miközben álszent módon esélyegyenlőségről papolnak.
Tizenhat napilap sorsáról van szó, amelyek mind a mai napig az MSZP lapgazdasága alatt dolgoznak, és nyereségük felét kötelesek befizetni a pártnak. Tavaly ily módon négy millió forint folyt be az MSZMP kasszájába, s könnyen kiszámítható, hogy ez 40 ezer párttag egyhavi tagdíjával egyenlő.
Az Országgyűlés kulturális bizottságának állásfoglalása szerint fel kell gyorsítani a megyei lapok semlegessé válását, és nemzeti, tájékoztatási eszközöknek kell nyilvánítani a sajtóorgánumukat. (folyt.)
1990. január 26., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Megyei lapok és az MSZP - 1. folyt.
|
- Hogyan lehetnek a megyei napilapok politikai értelemben függetlenek, ha anyagi függőségben állnak a Magyar Szocialista Párttal? - az utóbbi időben jószerével nem volt olyan szerkesztőségi összejövetel, amelyen ez a téma ne került volna szóba. Az újságírók szerint addig csak deklarált és a közvelény előtt sem elfogadott a megyei lapok önállósága, amíg a kiadóvállalatok tulajdonosa az MSZP.
Elérkezett az idő a kérdés végleges rendezésére, hiszen aktuálissá vált az adózott nyereség felének átutalása a párt kasszájába, amelynek az országgyűlési választások előtt politikai vetülete is van. A Néplap újságírói úgy döntöttek, hogy ezügyben nyílt levelet intéznek az Országgyűlés elnökéhez. Kérik, hogy a parlament hozzon olyan döntést, amely biztosítja a megyei napilapok teljes önállóságát, szellemi, politikai, gazdasági autonómiáját, és lehetővé teszi, hogy ne legyenek kiszolgáltatva egyetlen pártnak sem. Továbbá: a lapkiadó vállalatok gazdálkodhassanak önállóan, az adózott nyereség egésze maradjon náluk. Erre azért is szükség van, mert az infláció a megyei napilapokat létükben veszélyezteti.
A szolnokiak nyílt leveléhez eddig a Kisalföld, a Dunántúli Napló, az Észak-Magyarország, a Zala megyei Hírlap, a Heves megyei Népújság, a Komárom megyei Dolgozók Lapja és a Somogyi Néplap csatlakozott.
A Zalai Hírlap és a Zala megyei Lapkiadó Vállalat kollektívái a sajtószakszervezethez és a MUOSZ-hoz írt levelükben kezdeményezik, hogy a megyei lapok képviselői üljenek össze és vitassák meg annak lehetőségét és módját, hogy közösen lépjenek fel gazdasági, politikai függetlenségükért. (folyt.)
1990. január 26., péntek
|
Vissza »
|
|
- Megyei lapok - 2. folyt.
|
Végső esetre úgynevezett szövegsztrájk indítását javasolják, ami azt jelenti, hogy a politikai jellegű írásoknak csak a címe jelenne meg a lapokban.
Az ügyben legtovább a Kisalföld szerkesztősége ment el: január 24-ikén úgy döntött, hogy azonnali hatállyal kinyilvánítja teljes függetlenségét.
Ez tehát a helyzet mindössze két hónappal a sorsdöntő választások előtt, s hogy addig kit és hogyan szolgálnak a megyei napilapok továbbra is nyílt kérdés. +++
1990. január 26., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|