|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (1. rész)
|
1990. január 26., péntek - Pénteken a földtörvény vitájával
folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka.
Előtte azonban Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke bejelentette: a kormány kérte, hogy a képviselők ezen az ülésszakon mindenképpen tárgyalják az alkoholisták bíróság által elrendelt intézeti gyógykezelésének megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot. Ezt az elnök is támogatta. Emellett tájékoztatott arról, hogy a nap során a Parlament vendége lesz Václav Havel Csehszlovákia köztársasági elnöke.
Ezután a földtörvény-javaslat általános vitájának folytatásában elsőként Séra János (Komárom-Esztergom m., 10. vk.) kapott szót, aki ---------- azzal kezdte mondanivalóját, hogy a falu számára nem jelentenek kielégítő megoldást a kormány által beterjesztett változtatások. A mai magyar falut egy megbolygatott méhkashoz hasonlította, amelynek zümmögését nemcsak a szövetkezeti szerveződés atrocitásai, az idegen életforma, a függetlenség elvesztése váltotta ki, hanem sokkal inkább a parasztság kiszolgáltatott bérmunkássá süllyedésének folyamata. Ahol a tagság, illetve az alkalmazottak nem kis részét évek óta mindig a létminimum alatt foglalkoztatják, ott mit vár a kormány a törvény módosításától - tette fel a kérdést. Szerinte most legalább a tagsági tulajdonviszonyban kellene lépni, s a megalázó földjáradékot tisztességes bérletté, haszonélvezeti díjjá alakítani.
Pálfi Dénes (Zala m., 3. vk.) annak az álláspontjának adott ----------- hangot, hogy joggal ítélhető el az erőszakos szövetkezetesítés, de ha most nem cselekszik az Országgyűlés kellő megfontoltsággal, akkor hasonlóan elítélendő lépést követnek el. Egyes képviselői módosító javaslatok nyomán szerinte olyan bizonytalan helyzet teremtődne, ami az élelmiszerellátásban is kedvezőtlenül éreztetné hatását, mert a kistermelés ma százféle szállal kötődik az üzemi gazdálkodáshoz. Ezért azt javasolta: a kormányzati beterjesztést eredeti formájában fogadják el, s bízzák a szövetkezeti parasztságra annak megválasztását, hogy milyen szövetkezeti formában, milyen tulajdonviszonyok között kíván dolgozni. (folyt.köv.)
1990. január 26., péntek 10:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|