Rendszerváltás és az MTI

	felcím: Választás 1990. főcím: Melyik képviselőjelölt jut a Parlamentbe?
Az állampolgárokat a szavazás szempontjából a legkevésbé érinti a szavazatszámlálás módja. Közvetetten azonban mégis sokakat foglalkoztat, hiszen ezen is múlik a képviselőválasztások demokratizmusa. Ez garantálja ugyanis, hogy a mandátumok elosztása során minden párt, induló szervezet, vagy jelölt azonos elbírálás alá kerüljön. A bevezetett kombinált szavazati rendszer a választójoggal nem foglalkozó ember számára nehezen áttekinthető számlálási módot ír elő. Megértése az egyéni, a megyei és az országos pártlisták egyenkénti átekintésével lehetséges. alc. Szavazás az egyéni választókerületekben Vegyük először a 176 egyéni választókerületet. Minden választókerületben több - jelenleg, amikor a pártok bizonyítani kívánják befolyásukat, viszonylag sok - jelölt fog indulni. Ma a pártokat az is kényszeríti a jelöltek indítására, hogy a törvény szerint az országos listán - erről még szólunk - az egyéni kerületek un. töredékszavazatával is lehet mandátumhoz jutni. Amelyik párt tehát nem indít minden egyéni választókerületben jelöltet, az elesik az ott szerezhető töredékszavazatoktól. A pártok tehát nem akkor fognak indítani jelöltet az egyéni választókerületben, ha esélyük van a mandátum megszerzésére, hanem ha a 750 ajánlást össze tudják gyűjteni. Vagyis mindíg, mert a megszerzett kis létszámú szavazat is számít az országos lista képviselőhelyeinek elosztásánál. Ez a mai választójog egyik legvitathatóbb rendelkezése. Az egyéni választókerületi szavazólappal úgy szavaz az állampolgár, hogy egyetlen jelöltet támogat. A szavazás akkor érvényes, ha az egyéni választókerületben szavazati joggal rendelkezők több, mint a fele megjelent. Ha nem, úgy meg kell ismételni a szavazást. Az un. mósodik fordulóban ismét az összes jelölt elindul és ez a szavazás akkor eredményes, ha a jogosultak egynegyede megjelent. alc. Ki kapja a mandátumot Ha az első forduló eredményes, (mert a szavazatra jogosultak több mint a fele megjelent,) akkor a jelöltek közül az szerzi meg a mandátumot, aki a leadott érvényes szavazatok több mint a felét megkapta (abszolút többség). (folyt.) 1990. január 24., szerda 13:02
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Melyik képviselőjelölt 2.
Ha ilyen jelölt nincs - a jelöltek nagy száma miatt a választókerületek többségében valószínű így lesz - második fordulóra kerül sor. Ezen már csak az indulhat, aki az első forduló során legalább 15 százalék szavazatot szerzett. Ha három ilyen jelölt nincs, akkor az első három legtöbb szavazatot gyűjtő indulhat. A második fordulóban elégséges, ha a szavazásra jogosultak egynegyede jelenik meg és a mandátumot az kapja, aki a legtöbb szavazatot szerzi. Azaz, a relatív többség is elég. alc. Számlálás és megbízólevél A szavazatszámlálást először a szavazatszedő bizottságok végzik. Ennek elnökét és két tagját a tanács választja, ám a bizottságba egy-egy tagot minden jelöltet indító párt, de a független jelölt is delegálhat. Tehát a bizottság létszáma bármennyi lehet, de legalább 5 tagból kell állnia. Ez az összetétel biztosítja a szavazatok összeszámlálása során a pártatlanságot. A szavazókörzetek a választás eredményét a választókerületi választási bizottsággal közlik. Ebben ugyancsak minden jelölt képviselője részt vesz. Ez összegezi és állapítja meg az egyéni választókerület választási eredményét és ez a bizottság adja ki a megválasztott képviselő megbízólevelét. Ez a testület jogosult elbírálni a szavazatszedő bizottságok munkája során felmerülő kifogásokat is. Minden választási szervezet tevékenysége nyilvános, azon a sajtó képviselői részt vehetnek. alc. Szavazés a megyei lajstromra Megyei lajstromokat, listákat az a bejegyzett párt indíthat, amelyik az egyéni választókerületek negyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet indított. A választók külön szavazócédulán kapják meg, hogy az illető megyében melyik párt indított lajstromot és azon kik a jelöltek. A választók csak egy pártra szavazhatnak. Maga a lista kötött, ami azt jelenti, hogy a választó a jelölteken nem módosíthat. Természetesen itt az a szabály, hogy a választás akkor érvényes, ha a listákra a választók több mint a fele szavazott. Ha ez így van, a választást az összes pártlista részvételével meg kell ismételni. A második fordulóban azonban itt is elégséges a szavazók negyedének megjelenése. Az érvényességhez külön kell számolni az egyéni kerületekre leadott és a megyei pártlistákra leadott szavazatot. Előfordulhat - miután a szavazó csak az egyik szavazólapot dobja be, - hogy az egyik választás érvényes, a másik nem. (folyt.) 1990. január 24., szerda 13:03
Vissza »

	Melyik képviselőjelölt 3.
A mandátumok elosztása viszonylag egyszerű. A listákra adott összes érvényes szavazatot osztani kell a megyei listán megszerezhető mandátumok számával, plusz eggyel. Nézzük ezt egy példával. Békés megyében ez a szám 6+1=7. Minden pártlista annyi mandátumot kap, ahányszor a kapott eredmény a leadott szavazatokban benne foglaltatik. Az elosztásban azonban csak az a párt vehet részt, amelyik országosan a leadott szavazatok 4 százalékát megkapta. Először tehát a választások országos eredményét kell ismerni és csak ezt követően lehet a mandátumok elosztását megkezdeni. A szabály célja kizárólagosan az, hogy a legkisebb pártok a lajstromokon ne kapjanak mandátumot. Íly módon kívánják elkerülni a parlament túlzott politikai polarizálódását. De az egyéni választókerületekben szerzett mandátumot ezen a címen nem lehet megsemmisíteni. alc. A töredékszavazatok sorsa Lényegében hasonló módon kell elosztani az országos listán szereplő 58 mandátumot is. Itt azonban csak az egyéni választókerületekben megmaradó (mandátumokra nem jutó) töredékszavazatokat, valamint a megyei lajstromokon megmaradó töredékszavazatokat kell összedni. Az országos listáról csak az a párt kaphat mandátumokat, amely legalább hét megye listáján mandátumot szerzett. Ez a szabály is a kis pártoknak kedvezőtlen. Tehát a pártok háromféle módon juthatnak képviselői helyhez, mandátumhoz: egyéni választókerületekben, megyei listákon és az országos listán. A pártok azonban választási szövetségre, koalícióra is léphetnek. Ilyen választási koalíció egyéni választókerületben és a megyei listáknál is létrejöhet, úgy, hogy két vagy több párt egy jelöltet, illetőleg közös listát indít. (Ilyenkor a töredékszavazatok pártok közötti százalékos elosztását előre be kell jelenteni a választási bizottságnak). Az 1990. évi választás első fordulójában azonban erre azért fog ritkán sor kerülni, mert ma a pártok mindenekelőtt bizonyítani kívánják támogatottságuk mértékét. Erre azonban a koalíció nem alkalmas, mert csak becsülni lehet egy-egy koalícióban résztvevő pártra leadott szavazatok számát. (folyt.) 1990. január 24., szerda 13:16
Vissza »

	Melyik képviselőjelölt 4.
Egészen más lesz a helyzet az egyéni választókerületek második fordulójában. Itt már csak azok indulhatnak, akik 15 százalék feletti szavazatot kaptak. Ha pedig ilyen három jelölt nincs, a három legtöbb szavazattal rendelkező indulhat. A kis pártok tehát kiesnek a második fordulóban. Itt azonban esetleg nem formalizált módon is választási szövetség jöhet létre, amikor a második fordulóban nem szereplő párt arra hívja fel választói, párttagjai figyelmét, hogy valamelyik, a második fordulóban induló pártra vagy jelöltre adják le szavazatukat. A megyei lajstromoknál ilyen második forduló nincs, ez a fajta koalíció nem jön létre. alc. Koalíció, ellenzék A koalíciónak van egy további alakzata is, amikor pártok kötnek szövetséget közös kormány alakítására. Erre azonban csak a választások után kerülhet sor. Tehát akkor, amikor a parlamentbe bekerülő pártok kötnek szövetséget arra, hogy a közös kormány számára szilárd parlamenti többséget hozzanak létre. Közjogi értelemben ettől kezdve van értelme ellenzéki pártokról beszélni. Azaz olyan pártokról, amelyek a kormánykoalícióban nem vesznek részt. A mai meglehetősen megosztott és szétaprózottt pártstruktúrában biztosra vehető, hogy a választások után megalakuló kormány ilyen koalíciós kormány lesz. (MTI-Press) ág/pé dr. Schmidt Péter 1990. január 24., szerda 13:17
Vissza »