|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A Független Kisgazdapárt programismertető országos nagygyűlése
(3. rész)
|
Az országos gyűlést követő sajtótájékoztatón Balogh György, az FKgP alelnöke eredményesnek minősítette a tanácskozás munkáját. Kiemelte: a vezetőség különösen fontosnak tartja, hogy a tanácskozáson nem hangzottak el bíráló észrevételek munkájukkal kapcsolatban.
Kérdésekre válaszolva a párt vezetői kifejtették: az FKgP minden egyéni választókerületben indít jelöltet. A választásokig nemhogy koalíciót, de érdekközösséget sem kötnek más párttal. Prepeliczay István ezzel kapcsolatban kiemelte: a négypárti szövetség csupán a népszavazás idejére volt érvényes. A Független Kisgazdapárt nem lekötelezettje egyetlen más hazai pártnak sem, s a választások utáni együttműködést nagyban befolyásolja majd, hogy mennyire tudnak más pártok azonosulni az FKgP földtulajdon-koncepiójával. Ezt azért tartják kulcskérdésnek - mondotta Torgyán József -, mert megítélésük szerint jelenleg a parasztság a magyar társadalom legforradalmibb rétege. A magyar parasztság az elmúlt negyven évben tökéletes kiszolgáltatottságban élt, élete döntő mértékben függött a falvak hatalmasságain, s most ki akar törni az elnyomatásból. A földtulajdonlás kérdése pedig azért is fontos - fűzte hozzá -, mert az elkövetkező időszakban az iparban hatalmas munkaerő-felesleg szabadul fel. Ez pedig óriási társadalmi feszültséggel fenyeget, amit földtulajdon kérdésének megoldása csillapíthat, hiszen a felszabaduló munkaerőnek így lesz hová mennie. Ám a kérdés megoldásához az új földtörvény önmagában kevés, szükség lesz az új önkormányzati törvény elfogadására, illetőleg a közbirtokosság visszaállítására. Ily módon juthat föld azok számára is, akik az 1947-es tulajdonviszonyok visszaállításával erre nem lennének jogosultak.
Egy újságíró megkérdezte Torgyán Józseftől, hogy a beszédében emllített párhuzam a bolsevikoknak titulált MSZMP, MSZP és a fasiszták között magánvélemény vagy pártálláspont. Torgyán József elmondta: az FKgP demokratikus párt, amelynek vezetői különböző vitalitással nyilvánulnak meg. Ő a radikális nézeteket vallókhoz sorolja magát, és személyes álláspontját fogalmazta meg. Az viszont az FKgP-nek testületi véleménye, hogy nem kötnek koalíciót sem az MSZMP-vel, sem az MSZP-vel, illetve egykori MSZMP-tag nem indulhat képviselőjelöltként a Független Kisgazdapárt színeiben. (MTI)
1990. január 20., szombat 21:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|