 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
SZDSZ-nagygyűlés a MOM Művelődési Házában (1. rész)
|
1990. január 12., péntek - A rendszerváltás folyamata
lefékeződött; az MSZP a klucspozíciók megtartására törekszik,
miközben a magyar Watergate-üggyel kompromittálta magát -
hangsúlyozta Demszky Gábor, az SZDSZ ügyvivője a MOM zsúfolásig
megtelt művelődési házában rendezett pénteki nagygyűlésen.
A szónok a Next 2000 ügyet, Bokor Imre könyvét, a pártiratok
megsemmisítését és a magyar Watergate-et említve rámutatott: újabb
és újabb ügyek borzolják a közvélemény kedélyét, holott a józan ész
azt diktálná, hogy az egyre súlyosbodó terhekkel szembenézni
kénytelen és megszorító intézkedésekkel sokkolt emberek türelmét nem
szabadna a pártállam ismétlődő ,,csínytevéseivel,, próbára tenni.
Demszky Gábor leszögezte: a bizalmi válságból való kilábalás induló
feltétele a november 26-ai népszavazás döntéseinek teljes körű és
haladéktalan végrehajtása. Tarthatatlannak nevezte a pártvagyon
körül kialakult helyzetet, nevezetesen, hogy az MSZP önkényesen
értelmezi a döntést, maga kívánja meghatározni: mit tart meg és mit
ad át ingóságaiból. A szónok kijelentette: a népszavazás döntése az
állampárt elszámoltatásáról egyfajta szankció, s ebből következik,
hogy az elszámoltatás mértékéről nem határozhat az, aki elszenvedi.
Egyúttal felvetette a kormány felelősségét is, mivel nem szabályozta
ezt a kérdést.
Demszky Gábor aggasztónak tartja, hogy az MSZP és a Demisz
továbbra is ,,hűbérbirtokként,, kezelheti vállalatait, amelyek a
,,pártállamtól örökölt hitbizományok,,. Sürgette az MSZP és a Demisz
ingóvagyonával és pénzbevételeivel összefüggő kérdések rendezését.
Kijelentette: amennyiben a kormány nem tesz lépéseket, a szabad
demokratáknak kell kezdeményezniük az Alkotmánybíróságnál a
népszavazás által elrendelt elszámoltatást.
Kis János, az SZDSZ ügyvivője a magyar Watergate-ügy kipattanása
óta történteket összegezte. Úgy vélte: elfogadhatatlan az, hogy
miközben a belügy illetékes, magas beosztású vezetői önmagukat
mentik, támadják a törvénysértéseket bizonyító dokumentumokat
kiszivárogtató és nyilvánosságra hozó személyeket. Előbbieket
bűncselekménnyel vádolják az államtitkok kiszivárogtatása miatt -
hangoztatta Kis János -, holott az követ el bűncselekményt, aki
törvénysértést leplez. Éppen ezért bárki legyen, aki a
dokumentumokat kijuttatta, az SZDSZ és a nyilvánosság meg fogja
védeni - tette hozzá. (folyt.köv.)
1990. január 12., péntek 20:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|