|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Négypárti sajtótájékoztató a népszavazásról (2. rész)
|
Haraszti Miklós a továbbiakban elmondta: beláthatatlan mennyiségű százalékveszteséget okozhatnak a választók megjelenését tekintve a pontatlan listák. Utalt arra, hogy nagy mennyiségű kopogtatócédulát küldtek ki elhunyt, illetve külföldre távozott személyeknek. A XI. kerületben például száz ilyen népszavazási értesítőt sikerült összegyűjteni, márpedig az országban több mint 10 ezer választókerület van - fűzte hozzá. A ,,holt lelkeknek,, kikézbesített cédulák növelik azt a szavazólétszámot, amihez képest a 100 százalékos részvételt megszabják. A szabálytalanságokra utalva a résztvevőktől megkérdezték: elképzelhető-e, hogy a négy párt jogorvoslásért fordul, és utólag kéri a népszavazás érvénytelenítését. Deutsch Tamás erre válaszolva kifejtette: a helyzet elég bonyolult, hiszen nem tudni, hol lehet eljárást indítani, mivel az Alkotmánybíróság csak 1990. január 1-jétől kezdi meg tevékenységét. Jogi lépéseken azonban mindenképpen gondolkoznak. Úgy vélik ugyanis, hogy a referendum előkészítése során tapasztalt hiányosságok megmutatták: az új választási törvény egyes technikai és garanciális pontjai működésképtelenek. Ezért parlamenti képviselőik módosításokat kezdeményeznek a törvényben, hogy a szabad parlamenti választások idején hasonló előkészítési rendellenességek ne fordulhassanak elő. Vig Monika (Fidesz) a rádiót és a televíziót felügyelő bizottsággal kapcsolatos négypárti álláspontot ismertette. Elmondta, a Fidesz, az FKGP, az SZDP és az SZDSZ csatlakozik a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Nyilvánosság Klub nyilatkozatához. Elítélik a pártok képviselőiből álló felügyelő bizottság létrehozását. Nem biztos ugyanis - hangsúlyozta Vig Monika -, hogy ily módon szavatolható a sajtószabadság. Nem zárható ki, hogy a volt egypárti cenzúrát többpárti cenzúra váltja fel. Épp ezért a négy pártnak továbbra is az az álláspontja, hogy a tévét és a rádiót felügyelő bizottság pártoktól független, a szakmát képviselő, illetve köztiszteletben álló személyekből alakuljon. Elmondta továbbá: a fiatal demokraták, a szociáldemokraták és a szabad demokraták nem delegálnak tagot a bizottságba. (folyt.köv.)
1989. november 23., csütörtök 15:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|