|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Japán változtat óvatos beruházáspolitikáján?
|
Trom András, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1989. november 23. csütörtök (MTI-TUD) - Miközben a japán kormány óvatos marad, a távol-keleti ország vállalatai kezdenek fokozódó érdeklődést tanúsítani a kelet-európai térség iránt - állapítja meg csütörtökön címoldalon közölt elemzésében az Asahi Evening News. A japán vállalatok eddig kevés figyelmet fordítottak Kelet-Európára, mivel a térség szoros kapcsolatban állt a Szovjetunióval, földrajzilag is távol esett a szigetországtól és történelmi kapcsolatok sem fűzték Japánt ennek a régiónak az országaihoz.
Ezzel magyarázható, hogy a japán külkereskedelmi szervezet, a Jetro kimutatása szerint míg a múlt év végén az NSZK-nak 53 vegyes vállalata volt Kelet-Európában és Ausztria 52, addig a világ többi részén rendkívül aktív, tőkeerős japán cégeknek csak kilenc: négy Bulgáriában és öt Magyarországon. Az írás részletesen kitér a Suzuki együttműködési tárgyalásokra, idézve a japán kisautógyártó cég vezetőinek azt a kijelentését, hogy a tárgyalások Magyarországgal lezárultak, a vállalat döntése van hátra. A cikk ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a japán vállalatok a vegyes vállalatok létesítése során komoly akadályba ütköznek, mivel a kormány vonakodik attól, hogy hiteleket nyújtson az eladósodottsággal küzdő kelet-európai országoknak. Az Asahi azonban valószinűsíti, hogy a politikai és gazdasági reformok láttán a tokiói kormány változtat magatartásán. Azt is feltételezi, hogy a kormány nem habozik tovább abban a kérdésben, hogy az ellenőrzése alá tartózó export-import bankon keresztül hiteleket nyújtson-e Kelet-Európa reformországainak. A pozitív döntés válasz lesz a párizsi csúcstalálkozón a hét vezető tőkés ország által hozott állásfoglalásra, amely Magyarország és Lengyelország támogatását helyezte kilátásba. A cikk szerint a tokiói kormány éppen ezért részletes segítségnyújtási programot dolgozott ki, amelyet a 24-ek november 24-i brüsszeli tanácskozásán terjesztenek elő.+++
1989. november 23., csütörtök 08:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|