|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Horn Gyula nemzetközi sajtóértekezlete Strasbourg-ban (1. rész)
|
Baracs Dénes, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Strasbourg, 1989. november 16. csütörtök (MTI-tud) - Hat vagy kilenc hónap múlva, tehát még 1990-ben az Európa Tanács teljes jogú tagjává válhat véleményem szerint a Magyar Köztársaság - mondotta a csütörtöki csatlakozási kérelem teljesítésének várható időtartamát tudakoló egyik kérdésre válaszolva a strasbourg-i tárgyalásai befejeztével adott sajtóértekezleten Horn Gyula magyar külügyminiszter. Előzőleg elmondotta, hogy a miniszteri tanácsban rendkívül pozitívan fogadták a magyar csatlakozási kérelmet, többen méltatták a magyarországi változásokat és úgy ítélték meg, hogy igen gyors folyamat eredményeként lehet tagja a tanácsnak Magyarország.
Az MTI tudósítójának azzal a kérdésével kapcsolatban, hogy mennyiben járul hozzá az Európa Tanácshoz való csatlakozás a hazai folyamatok visszafordíthatatlanná tételéhez - amire Németh Miklós üzenetében történik utalás - Horn Gyula kifejtette: a nyugat-európai integrációs szervezetekben való tagsági viszony, illetve a velük kötött két- és többoldalú egyezmények azt jelentik, hogy Magyarország számára egyezményes oldalról biztosított a gazdaságilag és politikailag fejlett országokkal való együttműködés tartóssága. Másfelől egy-egy ilyen integrációs szervezettel való együttműködés a majdani még szorosabb kapcsolat, a megállapodások, nem csupán új jogokat és lehetőségeket tárnak fel, hanem egyúttal kötelezettségeket is rónak a Magyar Köztársaságra. Olyan jogi, nemzetközi-politikai, emberi jogi, gazdasági kötelezettségeket, amelyek felgyorsíthatják a Magyarországi átalakulás folyamatát, olyannyira, hogy azok ténylegesen visszafordíthatatlanná válnak - mondotta a magyar külügyminiszter. Nyugati tudósítók több kérdést tettek fel az átalakulás kockázataival kapcsolatban. A magyar diplomácia vezetője kifejtette, hogy elsősorban a gazdasági problémákat, az általuk támasztott feszültséget tartja veszélyesnek, ugyanis a politikai rendszer átalakítása gyorsabban megvalósítható. A szükséges gazdasági változások viszont egyes rétegek helyzetét tovább nehezítik. Ezzel kapcsolatban nagyra értékelte az Európai Közösségek, az EFTA, az Egyesült Államok magatartását, amely arról tanúskodik, hogy felismerik ezt a veszélyt, széles körű javaslatokat tesznek a nyugat- és a középkelet-európai országok közötti gazdasági együttműködésre vonatkozólag. (folyt.)
1989. november 16., csütörtök 19:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|