|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Csengey Dénes az MDF elnökségének népszavazási bojkott- felhívásáról (3. rész)
|
- Az MDF tehát nem tartja szükségesnek, hogy a nép döntése is szentesítse a Parlament által már elfogadott törvényeket, amivel a népszavazást kezdeményező szervezetek érvelnek? - Nem, hiszen az említett három törvényt senki sem támadta meg. Senki sem vonta kétségbe a Munkásőrséget megszüntető törvényt, a munkahelyi pártszervezetek működését megtiltó parlamenti döntést, illetve azt a rendelkezést sem támadta meg senki sem, amely szerint az a párt, amelyik nem számol el a vagyonával, nem jegyezhető be és nem indulhat a következő választásokon. Mivel ilyen veszélyek nincsenek, én inkább egy kiélezett presztízsharcot látok a megerősítési szándék mögött. - Az MDF keddi döntése nem jelenti-e azt, hogy ezzel végérvényesen kettéválnak egyes ellenzéki szervezetek útjai? Helyreállítható-e egyáltalán az Ellenzéki Kerekasztalt eddig alkotó szervezetek stratégiai egysége? - Kétségtelen, hogy az MDF elnökség nyilatkozata feszélyezetté teheti az ellenzéki pártok egymáshoz való kapcsolatát. Ugyanakkor úgy vélem, hogy a politikai kapcsolatokat az igazán lényeges és fontos kérdésekhez való viszony határozza majd meg. Márpedig a parlamenti választások előtt minden ellenzéki pártnak közös érdeke, hogy azok ne halasztódjanak addig, amíg tönkremegy az ország. Ugyancsak közös érdek, hogy olyan sajtótörvény szülessen, amely a választási kampány idején valódi esélyegyenlőséget biztosít a különböző szervezeteknek a nemzeti médiák használatában. Ugyancsak életbevágóan fontos az, hogy a tulajdonreform szabályozásának kérdésében egy lehetőleg egységes állásponton lévő ellenzék és a most hivatalban lévő kormány az átmenet időszakára valamilyen megegyezésre jusson. Ugyanis ha ez nem sikerül, vagy a mostani kormány bukik meg, ami a jelenlegi helyzeteben az egész országnak rossz lenne, vagy pedig a privatizálás zajlik le ellenőrizhetetlenül, ami magában rejti annak veszélyét, hogy kezelhetetlen állapotok hagyományozódnak a következő kormányra. Ebből kiindulva én továbbra is látok reális lehetőséget az ellenzék együttműködésére, amire szükség van. (folyt.köv.)
1989. november 14., kedd 20:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|