|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Nyílt levél a népszavazásról
|
---------------------------- München, 1989. november 13. (SZER, Magyar híradó) - A nagypolitika iránt érdeklődőket minden bizonnyal erősen foglalkoztatják a népszavzásra való előkészületek. Most egy nyílt levélről számolunk be, amely az ország legfőbb közjogi méltóságaihoz szól, s amelyben az aláírók egyet nem mértésüknek adnak hangot a népszavazást elrendelő országgyűlési határozat szellemével kapcsolatban. A nyílt levél az Országgyűlés október 31-iki ülésén hozott, a népszavazást elrendelő határozat visszásságait veszi szemügyre. Kifogásolja, hogy a határozat önkényesen módosította a népszavazásra kerülő kérdések sorrendjét, megváltoztatta szövegüket és magyarázatokat fűzött azokhoz. Ez - a levél szerzői szerint - sérti a népszavazási törvény rendelkezéseit. A két legkirívóbb jogsértésről szólva a levél így folytatódik: "Az első kérdés eredetileg az elnökválasztás időpontjára vonatkozott. Nevezetesen arra, hogy vajon az elnökválasztást a szabad országgyűlési választások előtt, vagy csak azok után kell-e megtartani. A kezdeményező kérdése világos volt. Jó-e népünknek az, ha még a mai rendszerben új hatalmi inétzményt hoznak létre? Ugyanis egy elsietett választás befejezett tények elé állítaná az új, szabad Magyarországot." A harmadik kérdés eredetileg az MSZMP vagyonával való elszámolásra vonatkozott. A választópolgárok igenlő válaszukkal az állampártot arra kötelezhetik, hogy adjon számot vagyonáról, azaz ténylegesen és valóságosan tárja a társadalom elé vagyoni helyzetét, és szolgáltassa vissza a kezelésében álló közvagyont. (folyt.)
1989. november 13., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|